A mágia világa

Gyerekkoromban sokat olvastam meséskönyveket. Szerettem elmerülni egy másik valóságban. Képzeletemben tündérek, varázslók és boszorkányok éltek, és közöttük éltem én is. Nem bántam, ha egyedül vagyok a szobámban, így zavartalanul elmerülhettem ebben az elsüllyedt világban.

 

Azt hiszem mindannyiunkban ott van ez a világ, csak ahogy idősödünk, a száguldó idő kirángat bennünket ebből a közegből. Ha hisszük, ha nem, mélyen még ott él a lelkünkben, csak a hétköznapok szürkesége kimossa belőlünk a színeket. Ha néha magunkba feledkezünk, akkor bevillanhatnak néhány pillanatra az elfelejtett emlékek.

 

Varázslók, Tündérek vagyunk, Teremtő lények. Tisztán érkeztünk a fizikai síkra, egy magasabb szférából, ahol aranyló örvény ölelésében kapcsolódtunk a többi lélekhez. Ott éreztük, hogy Egyek vagyunk.

 

Ezt a csodát hajlamosak vagyunk elfelejteni, hiszen beszippant minket a harmadik dimenzió. Gyerekkorunkban talán még emlékezünk a földön túli boldogságra, amikor képesek vagyunk észrevenni a körülöttünk áramló világ szépségeit. Ahogy idősödünk, úgy kúszik tudatunkba sok „fontosnak vélt” dolog, amely kiszorítja lelkünk vágyálmait.

 

Mindennapjainkat kitölti a harc az „életben maradásért”. Reggel felkelünk, bár legszívesebben el sem hagynánk az ágy melegét. Az ősz beköszöntével egyre hidegebbek a reggelek, szürkéllik az égbolt. A jókedvünket valahol a zöldellő nyári mezőkön hagytuk. Egyre fáradtabban érkezünk a munkahelyünkre, hogy a napi nyolc óra letelte után, hazafelé botorkálva arra gondoljunk, hogy milyen teendőink maradtak még? Ez lenne az élet? Robotolni a számlák befizetéséért, azért, hogy elszórjuk a pénzünket a különböző fényűző boltokban, üzletekben, hogy olyan tárgyakat vegyünk, amelyekre semmi szükségünk ahelyett, hogy igazi élményekben lubickolnánk?

a-magia-vilaga1

Ne foglalkozzunk a környezet zordonságával, azzal, hogy egyre hidegebb vesz minket körül. Varázslónak születtünk, teremtsünk hát csodát magunk körül. Minden pillanatban fel lehet fedezni azt a földön túli szépséget, amit magunk mögött hagytunk, hiszen ezért vannak az érzékszerveink is. Feledkezzünk bele a zenébe, hallgassuk kedvenc dalainkat, merüljünk el a hangszerek morajában. Fedezzük fel az illatokat a frissen vágott fűben, a mezőn pompázó virágokban. Lássuk meg újra a színeket, a többi emberben önmagunkat.

 

Csodálkozzunk rá olyan apró dolgokra, mint a szappanbuborékokon megtörő napsugár ragyogására, egy másik ember csillogó tekintetére vagy az ajkain bujkáló mosolyra. Ne féld felfedezni és megélni a szépséget. Ezzel rezgésszinted is emeled és hasonló rezgésű dolgokat, élményeket vonzhatsz magadhoz.

a-munka-vilaga2Éld meg a benned rejtőző mágust. Vállald fel a saját milyenségedet, nem számít, hogy mit gondolnak, milyennek lát a külvilág. Miért is akarnál megfelelni mások elvárásainak, amikor azért jöttél, hogy megtapasztald a CSODÁT, aki Te magad vagy. Éld meg hát bűntudat nélkül azt a sok szépséget, amit tartogat számodra az élet. Ha már nem foglalkoztat a külvilág véleménye, akkor a szabadság hihetetlen szintjét éred el. Csak Te érzed azt, hogy mi igazán jó neked. Ne tegyél olyanokat, amiktől fázik a lelked. Használj ki minden olyan pillanatot, amiktől átjár a forróság, a feltétel nélküli szeretet hulláma! Engedd meg magadnak, hogy hazatalálj, hogy visszatalálj a Forráshoz! Egy olyan közeget teremts, ahol önmagad lehetsz! Olyanokkal vedd körbe magad, akik ismernek, mégis elfogadnak annak, aki vagy! Ha megtaláltad azt, akinek a szívébe bűntudat nélkül leteheted lelked titkait, becsüld meg! Ilyen ajándék is csak azoknak jár, akik készek befogadni a feléjük áradó Jóságot.

 

Sose feledd: „Az a legjobb, amikor ott vagy, ahol nem számít ki vagy. Ekkor egy apró pillanatra belépsz a mágia világába.”

Székely Orsolya

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.