Belső gyermek
SOHA NE ADD FEL!
Felelősségvállalás és érzelmi leválás
Anyaméhen belüli ikervesztés
Illúzió
Egy szerelem kezdete

Anya, nem akarok iskolába menni! I.

nem akarok iskolába menni„Reggel hatkor megszólal az ébresztő, csak még 10 percet és felkelek. A másik oldalamra fordulnék, de nincs hely. Kinyitom a szemem, a kislányom fekszik az ágy közepén. Biztosan megint rosszat álmodott, minden vasárnap éjjel, mert másnap iskola van. Összeszorul a gyomrom: „Már sose lesz vége, mit tehetnék még, hol rontom el?” Felébred, kimászunk az ágyból, öltözködés, mosakodás majd még egyszer előveszi a könyvét, hogy átolvassa a verset, melyet meg kellett tanulni. Én közben figyelem a mozdulatait, az arckifejezését… és ott van. Látom, ahogy a félelem kiül az arcára, a szeme könnyes, hiába nézi a könyvet, biztos vagyok benne, hogy azt sem tudja, mi van odaírva! Mert elvakítja a rettegés. Leteszi a könyvet maga mellé, feláll és elindul felém, a mozdulatai lassúak, merevek, és elhangzik a jól ismert mondat:

  • Anya rosszul vagyok, hányingerem van!

Megfogom a kezét, odavezetem a kanapéhoz és az ölembe veszem. Átölelem, kicsi arcát finoman az enyémhez szorítva, közben elringatva, hogy megnyugodjon. Újszülött korától kezdve hatásos volt ez a mozdulatsor, mindig bevált, kivéve most. Most csak addig működik, míg a karomban tartom!  Hosszú percek telnek így el, ezután kissé eltolom magamtól és próbálom szavakkal is megnyugtatni:

  • Nincs mitől félned, Kedvesem! Tudod a verset, megtanultad! Ha esetleg elakadnál a tanár néni segíteni fog! Nincs semmi baj!
  • De anya, nem azért, mert félek az iskolától, most tényleg rosszul vagyok, vigyél orvoshoz, most nem hazudok anya, nem hiszel nekem…..?

Dehogynem! Hiszek neki! Látom a kétségbeesést, a könnyeket az arcán. A félelem teljesen a hatalmába kerítette, bármit mondhatnék, már nem hallaná meg!”

Rengeteg szülő éli át a fent említett jelenetet. Meggyőződésem, hogy a mai gyerekek legalább 70%-a rettegve megy iskolába.

Mi lehet ennek az oka? Mi tehet a szülő ebben a helyzetben? Miben mások ezek a gyerekek, mint amilyenek mi voltunk?…stb.

Személyes tapasztalataimból kiindulva egy cikksorozatban szeretnék választ adni a felmerülő kérdésekre, bízva abban, hogy segítségére leszek a hasonló problémával küzdő szülőtársaimnak.

Holics-Mester Marianna

Kicsi Budoár Marianna

Comments are closed.