Egy egész estés film

Elindultunk… Már nagyon régóta vártam ezt az utazást a barátokkal. Az egész éves megfeszített munka után jól esett végre a kikapcsolódás. Kristálytiszta tenger, forróság, pálmafák, mediterrán hangulat, ezek vártak rám. De akadt valami (vagy inkább valaki), aki miatt igazából eljöttem erre az útra.

 

Olyan régóta ott élt bennem a vágy, hogy közelebb kerüljek hozzá, de eddig nem mertem nyíltan kezdeményezni. Egy-két félmosoly, összevillanó tekintetek. Eddig jutottunk. Nem akartam elsietni semmit, hiszen sosem tudhatom pontosan, hányadán állok vele. Olyan megközelíthetetlennek tűnik. Nagyon zárkózott, távolságtartó. Össze kellett kapnom a bátorságom, hogy végre elinduljon valami, ami ezen a nyaraláson végre kibontakozhat.

Jócskán délutánra járt már az idő, mire megérkeztünk. A kezdeti nyüzsgés után az apartmanok elcsöndesedtek, a többiek bevették magukat a városba. Nem valószínű, hogy hamar visszajönnek, ugyanis már az első nap bele akartak kóstolni az éjszakai életbe. Nem baj, jó ez a kis nyugi. Úgy döntöttem lesétálok a partra, talán úszom is egyet, úgyhogy felkaptam a fekete fürdő sortot, és a vállamra csaptam a törölközőmet. Az apartmanok és a víz között egy örökzöldekkel teli erdős részen kanyarog le az ösvény. A parton csend és nyugalom, a lemenő nap vöröses izzást önt az égboltra, olyan, mintha az egész vidék békésen lángolna.

A félsziget ezen, déli csücskének homokkal borított partján sétálva megláttam, ahogy ott ül Ő a homokban. Azt hittem a többiekkel együtt bement a városba, ezért is jöttem le, kicsit erőt, és bátorságot gyűjteni. Szerettem volna, ha egy olyan közegben, amely nem a mindennapjainkhoz köthető, sikerül magamat, és őt is kizökkenteni, így közelebb kerülhetünk egymáshoz, hiszen miatta jöttem el. Elöntött a forróság, amikor megláttam, bár ez inkább zavart izgalom volt. Nem így terveztem, de ha már így alakult, ezt egy lehetőségnek éreztem, amit a “sors” elém dobott. Vettem egy mély levegőt, és elindultam felé. Fogalmam sem volt mit mondjak, de a dominót elindítottam, hát lássuk, hogyan dől el.

  • Azt hittem mindenki elment a városba – indítottam a beszélgetést kicsit sután.

Ott álltam két méterre tőle, Ő a homokban ült kinyújtott lábakkal. Kezeivel a háta mögött támasztotta magát, és becsukott szemekkel, enyhén hátrahajtott fejjel fordult a vöröslő horizont felé. A lábait még nem érték el a pici hullámok. Egy nagyon áttetsző világos felső volt rajta, ami az egyik válláról leomlott a karjára. A bikini felső kivillant alóla, de amúgy is átsejlett a lenge felsőjén. Rövid és laza szoknyát viselt, ami szintén annyira világos volt, hogy az áttetsző bikini alsó tisztán kivehetővé vált alatta. Látszott rajta, hogy élvezi a bőrét simogató lágy szellőt. Kicsit összerezzent a hangomra. Kizökkenthettem a nyugalmi állapotából. Felnézett a hang irányába, és azonnal észrevettem az arcán, ahogy elönti a pír.egy egész estés film2

  • Ne haragudj, ha megijesztettelek – folytattam gyorsan, próbáltam a zavarát és az én zavaromat is leplezni egy kis bocsánatkéréssel. – Nem akartalak megzavarni.
  •  Hát te? Nem mentél a többiekkel? – kérdezte zavarában.
  • Nem, de én is azt hittem, hogy csak én vagyok ilyen renitens.
  • Akkor már ketten vagyunk – mondta, de rögtön ismét elpirult egy kicsit. Annak én is örültem, hogy ketten vagyunk. Csak ketten.
  • Milyen a film? – utaltam arra, hogy a naplementét nézi.
  •  Nem túl eseménydús, de nagyon szép a képi világa – válaszolt mosolyogva, felnézve rám, és éreztem, hogy egy fokot oldódott a hangulat kettőnk között.

Hasonló stílusban válaszoltam:

  • Régóta tart?
  • Egész estés film, csak most kezdődött – mondta finom incselkedéssel, majd hozzátette: – De így kitörik a nyakam, és lemaradok a lényegről. Ülj már le ide.
  • Akartam is kérdezni, hogy csatlakozhatom-e?
  • Ne hülyéskedj, persze!
  • Nem akartalak megzavarni, csak… – kezdtem volna mentegetőzni, de ösztönösen közbevágott:
  • Nem zavarsz.

Ahogy kimondta, újra láttam a finom pírt az arcán. Zavarba jött attól, hogy ilyen egyértelművé tette – a jelenlétem tetszik neki.

  • Köszi, igyekszem ehhez tartani magam – próbáltam oldani viccesen.

Rövid ideig csendben ültünk egymás mellett és élveztem a pillanatot. Úgy éreztem, ez a kis verbális kontaktus egy fokkal már közelebb vitt minket egymáshoz. Erősödött bennem az érzés, hogy Ő ugyanúgy vágyik arra, hogy közelebb kerüljünk, mint ahogyan én is.

Körbevett minket a csend és megérintett az illata. Éreztem, hogy húz magával a pillanat, és nem ereszt. Nem a parfümjét éreztem, az már elillanhatott, hanem a természetes illatát. Az a finom női illat, az ő egyedi, saját illata. A bőrének a kipárolgása, ami az én orromnak a tenger illatával keveredve a legszebb, és a legfinomabb érzékelés volt akkor és ott.

  • Mindjárt lebukik a nap a horizont mögé, a film vége közeleg – mondta mosolyogva. Éreztem, hogy a csendet akarja megtörni vele. Valahogy oldani akarta ezt a kellemes feszültséget.
  • Azt mondtad, ez egy egész estés film – viccelődtem, de közben sugallni akartam, hogy eszébe ne jusson ezt a hangulatot megbontani.
  • Akkor ér véget, amikor a betűk jönnek igaz? – utalt viccesen a filmek végére, és közben rám nézett.
  •  Így igaz – mosolyogtam rá.

egy egész estés film4A szeme csillogott. Láttam benne, hogy ő sem szeretne innen elmenni. Kicsit hosszabban néztünk egymás szemébe, és ettől zavarba jött. Visszafordította a fejét a horizontra, és zavartan megharapta a szája szélét. Én nem tudtam levenni a tekintetemet róla, néztem az arcát oldalról, a pihéket az állán, ahogy a vörös fény megvilágítja. A bőre szép, természetes barna. Tekintetem végigfutott a nyakán, a vállán, ahol a felső nem takarta. A bikini felső is kilátszott alóla, és a melleinek finom ívét is megcsodálhattam. Csinos mellei voltak. A derekát nem takarta a felső, így a hasa is kivillant. A szoknyája a csípőjén ült, és lazán esett a combjaira. Lábai kinyújtva a homokon, finoman keresztbe téve, néha előrefeszített lábfejjel, néha hátra. Éreztem, hogy nem olyan nyugodt, mint amilyennek láttatni akarta magát. Ő pedig érezte, hogy nézem.

  •  Zavarba hozol – mondta röviden, utalva a zavarba ejtő nézésemre, ami csak addig olyan bátor, míg rám nem néz. Most nem tette. Zavarban volt tényleg.
  • Örülök, hogy eljöttél – válaszoltam neki.
  • Miért? – nézett rám, őszinte kíváncsisággal.
  • Mert kíváncsi voltam milyen vagy.
  • És milyen vagyok? – kérdezte fél mosollyal, incselkedve.
  • Azt még nem tudom, de nagyon finom az illatod.
  • Képzelem, az egész napos utazás után – viccelődött zavartan.

Egy hirtelen ötlettől vezérelve odahajoltam és beleszagoltam a nyakába, majd visszahúztam az orrom.

  • Finom vagy.  Örülök, hogy eljöttél. És ha már itt ülünk, akkor elmondhatom, hogy leginkább az motivált ebben az utazásban, hogy Te jössz.

Mosolygott. Én pedig közelebb ültem hozzá.

  • Miért akarsz mindenáron zavarba hozni? – kérdezte felém fordulva. Picit remegett a hangja az izgatottságtól, mert érezte, hogy valami elindult kettőnk között.
  • Nem akarlak, de egyáltalán nem bánom. Szeretem, amikor elpirulsz – mondtam egyenesen a szemébe nézve.

 

Tekintetünk láthatatlan kötéllel font össze minket, és ő már nem fordult vissza a naplemente felé. Csak néztük egymást. Finoman megsimogattam az arcát, és közelebb hajoltam. Az a csók nem volt túl határozott egyikőnk részéről sem, de az illatok és az ízek mindkettőnket elvarázsoltak. Lassan, nem hevesen érintgettük az ajkainkkal egymást, szinte letapogattuk egymás ajkait.

 

Puszik, lágy érintések, és a vágy, hogy egyre többet akarunk a másikból. Amikor a nyelveink is összeértek, akkor egymás felé fordultunk, átöleltük egymás nyakát, és simogattam a haját…

Valahol mindkettőnkben ott volt a felismerés, hogy vágytunk már erre az érzésre. Nem akartuk azt érezni, hogy nincs holnap, hogy mindent most kell bepótolnunk, egyszerűen csak élveztük a jelent. Nem siettetett minket a múlt felhalmozott hiányérzete, és az eljövő történések körüli bizonytalanság. Csak a jelent éreztük, és csak egymást érzékeltük. A külvilág akkor és ott megszűnt picit, és csak egymásra figyeltünk.

Egyre közelebb bújtunk egymáshoz, és hol finom puszikkal üdvözöltük ezt az új állapotot, és hagytuk az érzést kibontakozni, hol pedig a testiség iránti vágy diktálta hevesség ragadott magával minket. Óhatatlanul is vágyat éreztünk egymás iránt. Annyira öleltük egymást, hogy észre sem vettük, hogy kezünk lassan bejárja a másik minden porcikáját. Az arcát simogattam, majd a következő pillanatban azt vettem észre, hogy a nyakát és a vállát cirógatom. A felsőjének a pántja lehullott a karjára és a vállát, karját simogatva meg-megérintettem a melleit a bikinin keresztül. Ő a hátamat simogatta, és voltak pillanatok, amikor nem a tenyerével, hanem a körmével karcolgatott. Nem tudatosan tette. Egyikőnk sem volt az, csak élveztük az érzést, egymás közelségét, illatát, érintését, amitől előbújtak az érzéki vágyak.

 
Egy csók akkor válik ilyen hevessé, amikor szexuálisan is vonzódik két ember egymáshoz, és a vágynak nem tudnak korlátot szabni. Szerintem mindketten éreztük ezt, mert hirtelen megálltunk.

 

Egyikőnk sem akarta a másikat elengedni, a homlokunkat összeérintve, egymás ajkait lehelve vettük a levegőt, és néztünk egymás szemébe.

  • Örülök neked – mondtam, ő pedig csak nézett.

Elmosolyodott, és azt mondta:

  • Tényleg nem akartam eljönni ide, de most már egyáltalán nem bánom. Viszont, ha most megesszük egymást, akkor mi marad ebből a finom érzésből?
  • Nem foglak fölzabálni! – mosolyogtam rá, ő pedig a huncut tekintetével rögtön válaszolt:
  • Nem is tudom ennek örüljek-e? – mondta kacéran, majd elengedett. Felállt, és levette a pólóját. – Úszol velem egyet?

Csak bámultam, miközben a pólóját levette. Többet láthattam belőle, mint eddig. Igaza volt, fel fogom falni egyszer.

  • Nem fogom innen nézni, az biztos. Szerintem szaladj, mert ha elkaplak…

Rám nézett és lassan leoldotta a szoknyáját magáról, majd a földre dobta. Bikiniben állt ott, kezeit összekulcsolta maga előtt, és mélyen a szemembe nézett:

  • Nos, akkor mi lesz? Mit tesz velem a bácsi? – incselkedett, majd megfordult és elindult lendületesen a víz felé.

Hátrapillantott kacéran, és hívott a tekintetével. Én teljesen megbabonázva csak néztem a mozdulatait, bámultam a kívánatos alakját, sportos combjait, az egyenes tartását, az izmos, gömbölyű fenekét… Elindultam én is a víz felé, nem akartam szem elől téveszteni.

Úszkáltunk egymás mellet, fröcsköltük a másikat. Beszélgettünk és teljesen elmélyedtünk egymásban. Észre sem vettük az idő múlását, de mivel sehová sem siettünk, ez nem is érdekelt minket. Hagytuk, hogy az történjen, amiben mindketten jól érezzük magunkat. Egyre oldottabbak lettünk egymás társaságában, már nem éreztem azt, hogy zavarba jövünk egymás tekintetétől. Olyan természetes volt, hogy egymás közelében vagyunk, hogy együtt vagyunk. Közelebb úsztam hozzá és összenéztünk. Éreztük, hogy ez a pillanat a miénk. A lábainkkal tempóztunk, és lassan, szinte észrevétlenül egyre közelebb és közelebb érkeztünk egymáshoz. Megfogtam a kezét, és odahúztam magamhoz.

  • Minden oké? – kérdeztem. Csak tudni akartam, hogy érzi magát velem.
  • Szerintem ennél okébb nem is lehetne. – mosolygott.
  • Akkor vegyél egy mély levegőt!– kértem, de nem értette, mit szeretnék.
  • Tessék?
  • Bíz bennem, vegyél egy mély levegőt! Lemerülünk.

Nem vártam meg a válaszát. Már tele is szívtam a tüdőmet, és eltűntem a víz alatt. Nem késlekedett ő sem, mély levegőt vett és utánam jött. A telihold így július közepén olyan erős fényt vetett a vízre, hogy a leszűrődő holdsugarakban is tisztán láttuk egymást.egy egész estés film3

Magamhoz húztam és átöleltem. A víz alatt megérintettem az ajkait, majd finoman megpusziltam. Ő már nem engedte el a számat, visszacsókolt. Beharapta az alsó ajkamat, úgy húzott magához, és követelte a csókot. Eszükben sem volt, hogy a levegővétellel bajlódjunk, csak élveztük a különleges élményt. Nyelveink mélyen egymás szájába, ajkaink összeolvadtak. Mivel tempóznunk nem kellett, lábaival körbeölelte a derekamat, míg én a felsőtestét húztam magamhoz.

 

Éreztem, ahogy az oxigén kezd elfogyni, és egyre jobban szorítjuk egymást. Őrületes hatással volt rám. Ezt ő is érezte, mert amennyire csak lehet, annyira ölelt a lábaival, és hagyta, hogy egymásnak feszüljünk. Így összeolvadva bukkantunk a víz felszíne fölé, és prüszkölve kapkodtunk friss levegőért. Nem engedtük el egymást. Ahogy összefonódva lihegtünk, és levegő után kapkodtunk, csak néztünk egymás szemébe, majd újra vadul csókolózni kezdtünk. Egymás ajkát harapdáltuk, és nyelveink minden négyzetmilliméterét feltérképeztük. A világ itt teljesen megszűnt körülöttünk.

Jó ideig lebegtünk, és élveztük egymás érintését, ízét, majd kievickéltünk a partra, és elterültünk a nedves homokon. A bokáinkat a víz áztatta tovább, a talpunkat a mini hullámok csiklandozták. Fogtuk egymás kezét és hallgattuk egymás lélegzetvételét. Oldalra fordultam, és gyönyörködtem benne. A holdfény a halvány árnyékokkal érzéki hangulatot teremtett, és megvilágította a vízcseppeket a bőrén. Rám nézett. Láttam a szemében a tüzet, miközben finoman beharapta a szája szélét. Ő észre sem vette, de folyamatosan cincálta az ajkát a fogaival.

Őrülten izgató volt. Megsimogattam az arcát, a nyakát, le a válláig. Onnan az áttetsző bikini körül. Ahogy az ujjaimat végigsimítottam a felsőtestén, véletlenül, és kicsit talán direkt, ismét megérintettem a melleit.

Mélyebb levegővétellel reagálta le, és finoman megfogta a kezem. Ez egy biztató  érintés volt részéről, amiben benne volt a vágy:

  • Abba ne hagyd, kérlek! Érints, és érezz! És hagyd, hogy érezzelek!

Ahogy a kezem a hasára tévedt, a tekintetem is. Annyira kívánatos volt, hogy egész tenyeremmel simogattam, míg a mutatóujjam hegye a köldökén járt körbe. Eközben azt éreztem, hogy valaki finoman a vállamba harap. Odahajolt és csókolta a vállam, élvezte, ahogy simogatom. Attól, hogy éreztem a vágyát megborzongtam, és egyre nehezebben kontrolláltam a mozdulataimat. Ujjaim már a bikini szélén cirógatták a hasát, majd a combját, amit finoman felhúzott, hogy a lehető legnagyobb felületen cikázzak az ujjaim hegyével…

 

A combját simogattam belül, oda-vissza a térdétől a bikini vonaláig, ő pedig egyre hevesebben és öntudatlanabbul harapdált. Kezdte elveszíteni az önkontrollt. Az ujjaim hozzá-hozzáértek a bikini alsóját finom ívben domborító öléhez, mely szinte izzott. Az ilyen véletlennek vélt érintések során finoman megrándult, és a sóhaj is mélyebb volt, ami elhagyta ajkait. Keze a hasamat simogatta, és már szinte leplezetlenül érintgette a fürdőnadrágomat.

 

Megragadtam a combját, hogy közelebb húzzam magamhoz, mire ő a mozdulatsort meg sem állítva, fölém kerekedett. Szembekerült velem, és lovagló ülésben az ölembe ült. Lábait kicsúsztatta a feneke alól, és ahogyan a vízben is, körbeölelt vele. Szorosan átfont. Kezeivel megragadta az arcom, és odahúzta a szájához. Ajkaink összeforrtak. Nyelveinkkel mélyen a másik szájában, szinte ölre menő csatát vívtunk. Magamhoz húztam, amennyire bírtam. Átöleltem és simogattam a hátát, a nyakát, az arcát, beletúrtam a hajába. Amikor meg-megszívta erősebben a nyelvemet, az maga volt a varázs. Önkéntelenül is belemarkoltam a hajába, viszonozva ezt a kéjes, finom fájdalmat. Teljesen beindította. Itt már kizökkentünk a romantikus állapotból, és megismerkedhettünk egy ellentmondásosan izgalmas, szelíden vad érzékiséggel. Egyre szorosabban simultunk egymáshoz. Ahogy a hátát simogattam, kezem beleakadt a felsője összekötőjébe, és egy határozott mozdulattal kioldottam, majd ellentmondást nem tűrően magunk mellé dobtam. Amikor ezt észrevette, abbahagyta a szám csókolását, és a szemembe nézett. Ebben a tekintetben már nem azt az elérhetetlen, megközelíthetetlen lányt láttam, akinek eddig véltem, hanem egy vágytól fűtött tigrist.egy egész estés film

A szeme csillogott, és kacéran azt kérdezte:

  • Na, de Uram, ezt mégis hogy képzeli? – majd jött a már ismert ajakharapás és a félreérthetetlen somolygás.

Minden pillanatban megtalálta, hogyan tüzeljen fel még jobban, pedig erre akkor már semmi szükség nem volt. Ez nem egy játék volt részéről, csak folyamatosan biztosítani akart arról, hogy amit teszünk abban semmi kivetni való nincs, és a lényeg az, hogy jól érezzük magunkat.

Meztelen felsőtesttel ült rajtam, ahogy egymás szemébe néztünk, és én már nem a száját csókoltam, hanem a nyakát, úgy húztam magamhoz. Ahogy harapdáltam és szívtam a finom, érzékeny bőrét, hallottam a sóhaját, ami lágy nyögdécseléssel árnyalt. A fülcimpáját harapdálva belelihegtem a fülébe, és a forró leheletemtől teljesen elvesztette a kontrollt. A hátamba karmolt, és éreztem, ahogy libabőrös lesz a nyaka, a karja, a háta…

  • Fel foglak falni! – súgtam a fülébe, és kezeimmel erősen megmarkoltam a fenekét, amitől újra libabőrös lett. A lábaival annyira összefont, hogy egy hajszál nem fért volna kettőnk közé.
  • Azt tudod, hogy Te innen nem mész sehová?!
  • Igen, azt hiszem, innen mi együtt megyünk el..

A szemembe nézett mozdulatlanul, és pár másodperc után azt súgta:

  • Szeretnélek érezni. Nagyon szeretnélek…

Nem válaszoltam szavakkal, de válaszoltam neki a testemmel. A tekintetünk erősen összefonódott, forró leheletünk egymás arcán úszott. Ha lehet még szorosabban magamhoz öleltem. Ő ajkaival a számat csókolgatta, majd pajkosan suttogni kezdte:

  • Csak nem elcsavartam az Uraság fejét? – kérdezte forró leheletét árasztva a fülemre. – Miféle büntetést érdemel egy ilyen rossz leányzó?

Ahogy a büntetés szó elhagyta az ajkait, megragadtam mindkét karját, és lefejtettem a nyakamról. Utána a haját az arcomból, és hátul a feje mögött összefogtam, és megragadtam, csipetnyi fájdalmat okozva ezzel, hogy fokozzam az izgalmát. Körbecsókoltam a nyakát, markoltam a haját, és ezzel adtam tudtára, hogy átvettem az irányítást, és ez a finom fájdalom, amit okozok, az maga a büntetés. Közben titkon bíztam benne, hogy ez csak gerjeszti a vágyát, és fokozza az élvezet mértékét. S míg erre gondoltam, az egyik kezemmel a hátát tartottam, és simogattam. A másik kezemmel a fenekét markoltam, karmoltam, ő pedig a hátamat. Mélyen belém véste körmeit, és összetéveszthetetlen hangok törtek elő ajkai közül…

Sok idő eltelt így egymás ölelő karjaiban, míg aztán megszólalt:

  • Mi lesz holnap reggel? Hamarosan megjönnek a többiek…
  • Ssss – csitítottam. – Te csak bízz bennem…

Összemosolyogtunk, megöleltük egymást és újra összeforrtunk egy hosszú-hosszú csókban. Éreztem, ahogy újra feltüzeli a vágy. Innen már nem volt megállás.

Ez volt a mi filmünk. Egy egész estés film…

…és ez a film  még nem akart véget érni.

 

Leonard G.D.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.