Fiatalabb a férjem

Vannak az életben olyan szabályok, amiket azért hozunk létre, hogy megszegjük Őket. Nekem is volt pár ilyen hitrendszerem, és mikor sorra átléptem rajtuk akkor jöttem rá, hogy mekkora nagy hülyeség ilyen blőd kijelentéseket tennem, amit az élet egyszer csak visszakérdez.

 

Biztos így gondoltad? Tuti, hogy ehhez akarod tartani magad?

 

Ilyen volt az első házasságomban az a kijelentésem- kemény húszévesen- hogy én soha nem fogok elválni! A mi családunkban soha nem volt ilyen. Úgy elváltam, mint a húzat! Aztán soha nem fogok külföldön dolgozni! Dehogynem! Amiért neki álltam ezt a cikket megírni – Soha nem lesz fiatalabb férjem! Nem-e, csak nyolc évvel fiatalabb. Soha nem fogok társkeresőn ismerkedni! Pedig, nagyon DEEEEE!

 

Kedves Olvasóim!

Így van ez, ha átlépünk a saját magunk által felállított korlátokon, akkor kitágul a horizontunk. Elmesélem nektek, hogy éltem meg és milyen kételyek játszódtak le bennem, mikor egymásra találtunk a férjemmel, Petivel. Először is, mi az oly sokat szidott internetes társkeresés egyik portálján ismertük meg egymást. Egy sugallatra mentem fel, pedig itt is kemény kijelentést tettem, azt, hogy SOHA! De a belső igazságom olyan erővel dolgozott bennem, hogy megléptem egy júniusi vasárnapon, több mint hat évvel ezelőtt. És milyen jól tettem! Nem egészen négy napra rá, Peti rám is írt, és az óta együtt vagyunk.

 

Aki nem hisz a megérzésekben lelke rajta, én azonnal tudtam, hogy Ő a férjem. Ja, nem csak a pasim, a férjem. Ezt már tizennyolc évesen is eljátszottam, amikor az orfűi tónál beszélgettem az akkori barátnőmmel, és rámutattam egy férfire, akivel egy bandába jártunk. Közöltem vele, hogy Ő lesz a férjem. És Ő lett! Egyszerűen lejött az infó és én éber voltam rá! Ugyanez a sugallat jött át több mint húsz évvel később, de a férfi egy nálam nyolc évvel fiatalabb fiú volt. Anyucival élt a kisszobába, se házasság, se gyerek soha. Én viszont érett, negyvenes nőként két, szinte felnőtt két lánygyermekkel együtt, ott álltam eme elképzelhetetlen élethelyzet előtt. Már megfigyeltem, hogy az életem nagy fordulópontjait, mindig egy csendesebb időszak előzi meg. Aztán egyszer csak hatalmasat ugrok, és körülöttem mindenki néz ki a fejéből, velem együtt. Ez a találkozás is egy ilyen ugrás volt.fiatalabb-a-ferjem2

Azonnal belevetettem magam a szerelembe, gondolkodás nélkül. Magával rántott és nem engedett, mert én sem akartam elengedni!

 

Két évig távkapcsolatban éltünk és csak utána költöztünk össze, amikor már Ő is megbizonyosodott arról, hogy jól tudunk együtt működni. A párom közben férfivá érett, és meghozta a maga döntéseit is, együtt képzelte el a jövőjét velem. A szerelem az egy csodás érzés, de szerintem tudatosság és odaadott együttműködés nélkül nem ér semmit. A fellobbant egót csak a tudatosság képes visszaterelni a helyére.

 

Minden nő tudja, hogy megszerezni egy férfit, az egy dolog, de harmonikus, élhető kapcsolattatot kialakítani vele, egészen más tészta. Meg kell tanulni közös nyelvet beszélni, együtt táncolni és sokat nevetni.

 

Az én „úristen mi lesz, mert öreg vagyok hozzá” szirénhangom, az összeköltözésünk után hallatta a hangját. A hangját? Üvöltését! Ott dübörgött bennem, és csak kántálta megállíthatatlanul, hogy ÖREG VAGY, ÖREG VAGY! Ha belenéztem a tükörbe, csak egy banyát láttam bibircsókkal, annyira átvettem ezt a rezgést. Már nem tudtam aludni, elkezdtem féltékenykedni, és az egész katyvaszt rávetítettem a társamra, aki ebből az egészből nem értett semmit. Ő egy gyönyörű (mert úgy hív, hogy gyönyörűségem), szexi, mosolygós nőhöz volt szokva. És most itt volt egy fúria, akivel nem tudott mit kezdeni. Sokat sírtam, mikor nem látta. A világ összes lufiját felfújtam volna, ha a számban tartom őket, akkorákat lélegeztem, hogy el tudjam engedni ezt az egészet. A megoldást a tudatosságomnak köszönhetem. Mikor már jól kibömbiztem és kihisztiztem magam, arra jutottam,hogy ennek az égvilágon semmi köze a Petihez. Ez az én hülye programom, és nekem is kell rendben tennem, de sürgősen, még mielőtt gallyra megy a kapcsolatunk.

 

Vannak technikák, amivel ez sikerült, csak neki kellett állni is csinálni. Nem megrekedni, hanem tovább menni és kijönni belőle. Sikerült! Az önmunka megtette áldásos hatását, középre kerültem és végre kiláttam a fejemből. Amikor megkérte a kezem, habozás nélkül és könnyes szemmel igent mondtam!

fiatalabb-a-ferjem1

Kedves Nőtársaim!

Egy párkapcsolatra sincs garancia, úgyhogy tök mindegy, hány évesek vagytok! Ha együtt tudtok működni, akkor együtt is maradtok, ha nem akkor külön mentek, mindegy hány évesek is vagytok. Nem a korotok miatt vagytok kétségbe esve, hanem mert nem hisztek magatokban, az erőtökben, hogy kezelni tudjátok az esetleges nehézségeket. Ha jön egy fiatalabb férfi, aki akar benneteket, akkor vágjatok bele, éljetek a mának. Minden jelenbe eltöltött, örömteli együttlét hozza a holnap csodáját! Vágjatok bele, és élvezzétek az életet, mert az örömre, csak Ti vagytok a garancia senki más!

Weboldalam: Tudatos Női Lét

Kincses Anna

anna

 

2 thoughts on “Fiatalabb a férjem

  • 2016-10-20 at 19:14
    Permalink

    Ez az önmunka, ez hogy a fenébe megy, en mar annyi tanfolyamot,kétnapos szeanszot megcsináltam, s hittem, bíztam csináltam, s nem sikerül , mindig vissza az eredeti állapotba …gratulálok neked, s valóban nem az a fontos hogy ki az idősebb jol néztek ki együtt

    Reply
    • 2016-10-21 at 07:20
      Permalink

      Kedves Juca!

      Nem vagyok nagy tanfolyamokra járó, én azt vallom, hogy a mindennapokban kell ébernek lenni arra, ha valami nyomja a piros gombot, athok megállni és kiszedni. Persze megvannak a technikáim erre, de sokszor autodidakta módom tanulom, ill. gyakorlom. Rajtam az Access dobott egy nagyot, amióta azt használom, hatalmasat tágult a terem. Köszönöm a hozzászólásodat, és kívánom, az ugrást, ami meghozza a változást az életedbe.

      Üdvözlettel: Anna

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.