Gyermeked, a gyermeked

 

Amíg még kicsi a gyermeked

Vigyázod lépteit, óvón, éberen.

Ha bántják, oltalmára kelsz,

S ha bánat éri, sajog a szíved.

 

Nincs ez másképp akkor sem, ha felnő.

Hiába telt el már több mint húsz esztendő.

S hiába vannak ők testedtől távol,

Szívedben a „helyük” mindig értük lángol.

 

Láthatatlan kötelék, mely hozzájuk fűz.

Ha boldogok, akkor van arcodon is derű.

Múltunk, jelenünk, s jövőnk láthatatlan,

De ők benne vannak minden pillanatban.

 

Amikor őket szárnyukra engeded,

Akkor is mindig rajtuk van a szemed.

 S követed őket lelkeddel látván

 S derűs égboltjukon te vagy a szivárvány.

 

Vígh Lilla

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.