Sas, mint erőállat
A gyönyör alanyi jogon mindenkinek jár!
Bántalmazó párkapcsolatok
Miért van ennyi, magányos “Erős” Nő?
Osho Zen Tarot – Tükör kirakás
Mi is az álom valójában?

Ha interneten írogatsz, az nem megcsalás?

Éljen az internet! Töménytelen mennyiségű pornó, szexpartner kereső, sőt, bármely közösségi oldal alkalmas egy kis flörtre, szex-chat-re.

Jellemzően a férfiak élnek ezzel a lehetőséggel. Addig nincs is probléma ezzel, amíg a férfi egyedül él. De mi van akkor, ha párkapcsolatban él, esetleg felesége van és családja? Bár ezzel sincs gond addig, amíg ki nem derül. Már szinte közhely lett, hogy a nők a legjobb nyomozók, de ettől ez még igaz! Egy nő mindig érzi, ha valami nem odaillő van a háttérben, mindig tudja, hol keressen, és meg is találja. Mindig! Nekem is szembe kellett néznem az internet eme árnyékos oldalával és azzal is, hogy a férfi, akiben bíztam, kifelé kacsingat a kapcsolatunkból.

Jó pár évvel fiatalabb volt nálam, „én vagyok a falu bikája” életérzéssel, de egyértelmű volt számomra, hogy nagyon szeret engem. Így teret adtam egy komolyabb kapcsolatnak. Egy idő után azonban a komolynak hitt kapcsolat elindult a lejtőn. Tudomásul kellett vennem, hogy még nem kész egy hosszú távú kapcsolatra, és ezt az észrevételt vele is közöltem. Ő letagadta, azt mondta nem jól látom a helyzetet. Többször is lezajlott ez a beszélgetés, de mindig ugyanaz lett a vége, hogy rémeket látok, és amit gondolok, az nincs is ott. Lassan én is elhittem, hogy „hülye” vagyok.

  • Nincs itt semmi gáz, csak képzelődtem! – gondoltam.

Csakhogy a kapcsolatunk egyre hidegebb lett. Állandóan ideges volt, nem volt közös program és egyfolytában a számítógépen lógott. Lövöldözős játékkal töltötte minden szabadidejét, amit azzal magyarázott, hogy itt tudja levezetni a feszültséget. Aztán a gépnél töltött idők az éjszakába nyúltak. Annyira elmérgesedett a helyzet, hogy már minden beszélgetés veszekedésbe fulladt. Éreztem, hogy van valami a háttérben, vagy inkább valaki.

Egyik hétvégén elutazott a szüleihez. Bár már abban is kételkedtem, hogy tényleg odament. Ültem a kanapén és azon gondolkodtam, hogy érdemes-e ezt így folytatni, amikor ránéztem a számítógépre. Nincs rá logikus magyarázat, de tudtam, hogy az információ, amire szükségem van, valahol ott van. Odaültem az asztalhoz és bekapcsoltam a gépet. Kalapált a szívem, remegett a kezem, ahogy ide-oda kattintgattam. Félmeztelen fotókat találtam volt barátnőkről, közös ismerősökről. Aztán jött az internet. Mintha az Univerzum is azt akarta volna, hogy végre tisztán lássak, mert ott volt előttem a Facebook, és nem jelentkezett ki belőle.

Próbáltam felkészíteni magam lelkileg, hogy bármit is találok, ne omoljak össze!

Megtaláltam! Nem is egyet, sokat! Sok nő, sok fotó, sok konkrét célzás, hogy mit is szeretne azoktól a nőktől. Volt egy mondat, amit az egyikkőjüknek írt, még most is emlékszem rá, mert ez fájt a legjobban:

  • Számomra te vagy az igazi nő!

Ledermedtem, ahogy olvastam, mintha megfagytam volna, már sírni se tudtam! A szívem zakatolt, a fejemben cikáztak a gondolatok. Hányszor kérdeztem, beszéltünk róla, de mindig az volt a válasz, hogy rémeket látok! Miért nem tudott őszinte lenni, hogy korrekt módon váljunk el? Miért így kell? Úgy éreztem felrobbanok! Azonnal beszélnem kellett vele, szembesíteni akartam azzal, ahogy viselkedett. Fogtam a telefont és felhívtam.

  • Úgy tudom XY az igazi nő a számodra. Gondoltam megkérdezem, akkor én ki vagyok neked?

Csend volt a vonal másik végén, majd egy bizonytalan mondatot hallottam:

  • Ezt most nem értem!

Elmondtam neki, hogy mit találtam a számítógépén, hogy fejezze be a hazudozást. A következő választ kaptam:

  • Nem értem miért vagy ennyire kiakadva, csak írogattam, nem csináltam semmit, nem csaltalak meg!

Ledöbbentem! Szóval a szándék ott van, más nők társaságát keresi, de ez még nem megcsalás. Ha ez nem az, akkor miért fáj ennyire?

Azt csináltam, amit a nők többsége, álltam a tükör előtt és kerestem a hibákat magamon. Mi az, ami azokban a nőkben megvan, de belőlem hiányzik? A fényképeik pörögtek a fejemben. Mindegyik igazi „Cicababa” volt. Barna bőr, tökéletes haj és smink, cicik kidobva, lássak csak mindenki! Én nem vagyok ilyen, ez tény! Voltam ilyen, 17-18 évesen, de azóta már nem érzem szükségét, hogy az utcán sétálva mindenki a melleimet bámulja!

Elváltak útjaink és reméltem, hogy soha többé nem kell ezt megélnem. De tévedtem!

 

Eljött a következő férfi az életemben, szerelmesek voltunk, nagyon! Talán fél éve lehettünk együtt, amikor bekapcsoltam a számítógépet. Filmet akartam nézni, és találtam is. Nagyon sokat, sok-sok pornót! Néztem a dátumokat, hátha régi filmek ezek, még a magányos múltjából, de sajnos frissen letöltött filmek voltak.

Miért? Mi a baj? Nem jó a szex? Mi hiányzik neki? Miért nem mondja?

 

Megint ugyanabba a gödörbe estem! Hibáztattam magam, talán olyan nő vagyok, aki senkinek se jó! El vagyok cseszve!

Persze most sem bírtam magamban tartani és rákérdeztem. Szégyellte magát, nagyon! Elmondta, hogy az utóbbi időben ritkábban vagyunk együtt és ő azt csinálta, amit akkor, mikor még egyedül élet, pornót nézett. Nem értettem miért nem tudta kinyitni a száját és közölni velem, mi hiányzik neki. Igen, igaza volt, elvesztem a napi teendőkben, a munkában. Nem vettem észre, hogy elhanyagoltam őt. Örültem, hogy megbeszéltük, hogy most már minden rendben lesz, de nem így történt.

Figyeltem, hogy vele is foglalkozzam, hogy rá is legyen időm. Azonban úgy éreztem, mintha neki nem lenne rá igénye. Éreztem, hogy nem stimmelnek a dolgok.

Elment sörözni a haverokkal, és azt tettem, amit az előző kapcsolatomban is, leültem a számítógép elé. Azt hiszem magamat akartam meggyőzni arról, hogy kétszer nem kerülhetek ugyanabba a helyzetbe! Bizonyítékot akartam, hogy most nem erről van szó, pedig pontosan ez történt! Megtaláltam a Facebook-ot, amiből ő sem jelentkezett ki, és ott volt az üzenet, amitől féltem. Az első gondolatom ez volt:

  • Nézzük pozitívan, itt csak egy nő van!

 De ezzel a nővel minden egyes nap találkoztam, ahogy a párom is. És még nem volt vége! Ott volt a szexpartner kereső oldal is, ahová regisztrált.

Összeomlottam! Mintha visszautaztam volna az időben, hogy újra át kelljen élnem! Akkor szembesültem vele, hogy ezt a helyzetet elsősorban magamban kell helyre tennem! Elengedni, amit el kell és tisztán továbblépni. Mert ha nem teszem meg, akkor újra és újra ezzel kell szembenéznem!

 

 

Tudni akartam a válaszokat, nem bírtam megvárni, amíg hazaér. Felhívni nem akartam, elvégre ott voltak körülötte a barátai is, így üzenetet írtam neki. Hazafelé felhívott és számon kért, hogy mit képzelek, hogy kutakodok a gépén? Ezzel védekezett, hogy én vagyok a hibás, én sértettem meg őt! Bűntudatot akart kelteni bennem, de nem hagytam magam! Igen, belenéztem a gépébe, kutakodtam és ezért vállalom a felelősséget! Éreztem, hogy gáz van és jól éreztem! Ő viszont nem vállalta fel a tetteit és a következményeit!

 

Majd folytatta a mondókáját, rám akart hárítani minden felelősséget, hogy én tehet róla, mert hanyagoltam őt és a szexpartner keresőt nem is akarta használni, csak kíváncsi volt rá! Különben is, nem csinált semmit! Nem csalt meg!

 

  • Ismerős szavak, egyszer már halottam valakitől!

Most azonban nem voltam hajlandó tovább rombolni az önbecsülésemet! Nem gondoltam azt, hogy nem vagyok neki elég jó. Mindig nyílt lapokkal játszottam, önmagamat adtam, nem árultam zsákbamacskát. Szembenéztem azzal, ami minden kapcsolatomban ott volt bennem. A félelem, hogy elhagynak, mert nem vagyok elég jó! Sokat sírtam, nagyon sokat. Addig sírtam, amíg el nem értem a teljes ürességet, akkor elfogytak a könnyek. Majd a semmiből kilépve elkezdtem látni valódi önmagamat, a női értékeimet.

Rájöttem, hogy csak azt tudják megalázni, aki ezt megengedi másoknak, és meghoztam a döntést:

Soha többé, senkinek nem fogom ezt megengedni!

 

Holics-Mester Marianna

 

 

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*