Hűtlenségről, hűségről kicsit másképp

A hűtlenség jelentése wikipedia szótár szerint:

  • ” Megbízhatatlan személy, aki megszegi az adott szavát, felelős közösségét a vele érzelmileg közeli kapcsolatban álló személlyel, közösséggel vagy dologgal, amihez vállalt kötelezettségei kötik.
  • A hűtlent elfogják a király katonái. A hűtlen az országa árulójává válik.
  • Párját megcsaló személy, aki egy másik személlyel is kezd, illetve folytat felelőtlen szexuális viszonyt, illetve flörtöl vele.
  • A férj azt ígéri, hogy soha többé nem lesz hűtlen. Ha egy lány egy másik fiúval szemez, miközben barátjával jár, akkor már hűtlenként viselkedik.”

 

Ígéretek, eskük, fogadalmak, társadalmi normák, vallási szabályok, ezek alapján éljük az életünket. Ez mennyire kedves energiájú, felszabadult kapcsolatokat eredményez? Nézz körül, ezt látod? Mennyire járul hozzá ahhoz, hogy a párok mindkét tagja gátlástalan, felszabadult, őszinteség adta eufóriát éljen meg akár az együttlétei során, akár a mindennapjaiban felvállalva azt, aki ő?

 

 
Mégis hogyan van az, hogy azok a párok, akik nyitott kapcsolatban élnek, akik megbeszélik őszintén és tiszta kommunikáció által a vágyaikat, a kalandozásaikat, a flörtjeiket, azok gyakran sokkal szorosabb és tartósabb kapcsolatban élnek? Tisztelik egymást annyira, hogy nem titkolnak el semmit a másik elől, bíznak abban, hogy ha elmondják, a másik elfogadja, de ha mégsem az is oké. Néhányan így indítják az ismerkedést, “én nem korlátozom a megéléseimet, vágyaimat egy emberre, elfogadod vagy sem, én ez vagyok, ezt választom.”

 

Olvastam egyik nap egy facebook fotón, ha meglepetés ajándékot szeretnél adni a párodnak karácsonyra, és nem találsz, add meg neki a facebook jelszavad, ott lesz meglepetés bőven. Hányan vagyunk, akik egy ilyen meglepetés ajándék után együtt maradnának a párjukkal? 

 

  • Vajon ő azt kedveli, szereti-e aki én valójában vagyok, és fordítva?
  • Önmagamat élem-e abban a kapcsolatban, amiben vagyok?
  • Megmutatom-e azt, aki én valójában vagyok?
  • Mi lenne, ha megmutatnám azt, aki én valójában vagyok?
  • Tudom-e egyáltalán én ki vagyok, és mi az én vágyam?
  • Mit szeretnék megélni?
  • Van bennem elfogadás a másik iránt akkor is, ha teljesen más, mint amilyennek gondoltam?

 

 

Az elfogadás, mint tudjuk, nem egyetértés az adott dologgal kapcsolatban, hanem elfogadása, tiszteletben tartása annak amilyen a másik, amit ő szeretne, amit ő választ, akkor is, ha nem egyezik az enyémmel.

 

  • Ha nem azt mutatom, aki valójában vagyok, akkor kihez vagyok hűtlen? Kihez vagyok hűséges? Szerintem senkihez, a páromhoz sem, és önmagamhoz sem.

 

Hűtlennek nevezzük a fenti definíciónak megfelelő személyt. Nem vagyok-e hűtlen elsősorban önmagamhoz akkor, ha nem vállalom fel önmagam?

 

Főként azelőtt a személy előtt, akivel megosztom az ágyamat, az asztalomat, akinek gyerekeket szülök, és akivel egységközösséget alkotok a társadalom által nevezett családban. Ami persze a szent család. Hol van ilyen? Hányszor láttatok olyat amikor elválnak azok akiről azt gondoltad ők a tökéletes minta pár, nincs ilyen. “Minden az ellenkezője annak aminek látszik, semmi sem az aminek látszik.”

Nagyon sok férfi és nő is keres szeretőt. Hogy miért? Nincs oka. Azért teszi mert megteheti, mert ezt választja. De ha már okokat akarunk keresni, akkor valamiben hiányt érez, izgalmat, valami jobbat, valami mást szeretne, esetleg az őszinteséget? Amire ugye gyakran mondják, mondj igazat és betörik a fejedet, vagy, hogy mindenki őszinteségre vágyik, de ha megkapja megsértődik. Gyakran a szeretői viszonyban ott a teljes őszinteség, nincs ugyanis tétje, nincs értelme hazudni, nincs értelme álarcot viselni. Mint amikor elmondod a taxisnak vagy a fodrásznak a legféltettebb titkaidat is. 

 

Nekem van egy olyan érdekes nézőpontom, hogy a hűtlenség társteremtés eredménye. Vagyis gyakran az, akit úgymond megcsalnak, ő teremti meg a másiknak a szeretőt, a titkos kalandot. Már nem akarja igazán a kapcsolatot és teremt egy szeretőt, egy okot a szakításra. Néha az, aki haza viszi a szeretőt a saját lakásába, vajon ő nem akar-e titokban lebukni? Mennyivel másképp néz ki ez így….ugye? Ezt gyakran mással is így tesszük, például ha nem akarunk egy munkahelyen dolgozni, valahogy megteremtjük, hogy kirúgjanak, vagy egy üzlettel kapcsolatban megteremtjük, hogy ne legyen kliens vagy csődbe megy, és talán sosem jövünk rá, mi teremtettük meg így, hogy elpusztítsuk és választhassunk egy másikat. 

 

  • Vajon a kapcsolatainkat mennyire pusztítjuk? Mi van, ha nem kellene elpusztítani, ölre menni, a gyerekekért évekig pereskedni, vagyont megosztani? Mit választhatnánk mást az örökös harc helyett?

 

Van egy olyan nézőpontom is, talán nem leszek népszerű ezzel, hogy a szerető gyógyítja a másik kapcsolatát.

 

Gyakoribb az a felállás, amikor a szerető beteljesíti a feladatát, és kilép a kapcsolatból akkor a kapcsolat tagjai sokkal szorosabb, intimebb, őszintébb és egészségesebb szintre jutnak el. A szeretőt tartó férfiak, nők nagy részének nincs szándéka feladni a már meglévő akár hivatalos kapcsolatát, sőt, gyakran mondja, szeretem a feleségem, a férjem. Szeretne betölteni valami hiányt, valamit amit talán meg sem tud fogalmazni. Az esetek többségében szexuális célzatú a harmadik személy behívása. Akkor lehet, hogy itt mégis szexuális gyógyítóként vesz részt a szerető? Majd ha a gyógyulás megtörtént, eltűnik. Mi van ha ez így van? Persze lehet a kapcsolatot és sok minden mást is gyógyítani, hisz volt már szó arról, hogy a szexuális energia az életenergiánk és a legerősebb gyógyító energia.

 

 

  • Nem szeretném védeni a hűtlennek nevezett személyeket, sem hűtlenségre biztatni senkit. Mindenki azt választ amit akar.

 

Arra biztatlak csak, hogy nézz magadba, mit szeretnél igazán, mi a valódi vágyad, mit szeretnél teremteni az életedbe és mit szeretnél a másiknak adni magadból.  Mennyire vagy az akit mutatsz a kapcsolatodban, ahhoz képest aki valójában vagy? Szeretnéd tudni a másik kicsoda valójában?  Ez egy játék, itt ezen a bolygón. Mi lenne ha nem hibáztatnál mást azért amit megélsz, hanem meglátnád végre, Te teremted az életed megéléseit, az összes játszópajtással együtt, és én is 🙂

 

Egy vicces, mégis szuper ötletet kaptam egyszer egy kedves ismerősömtől, aki az erőszakmentes kommunikációval is foglalkozik. Van egy fejdísz, egy nyuszifül, róka, vagy egy unikornis fejfedő, akármi. Ha azt a család egyik tagja a fejére teszi, mondhat bármit, viselkedhet bárhogy, meg van engedve neki, nem éri emiatt semmilyen hátrány és semmilyen retorzió. Bárki a fejére teheti, kifejezve ezzel, hogy szeretne abban a pár percben igazán önmaga lenni.

Láttam pár évvel ezelőtt egy filmet, Szexterápia a címe, ajánlom mindenkinek, nézzétek meg. Tragikomédia, ahol a párok közül egyetlen pár sem beszélte meg a másikkal őszintén azt, amire vágyik. A párok tagjai egytől egyig attól tartott, hogy a másik megbotránkozik attól, ha megtudja ő mit szeretne, ki ő, és elhagyja ezért. Oltári bonyodalmak, nagyon vicces és tragikus helyzetek kerekedtek ki a történetben. Számomra nagyon tanulságos volt. Tökéletes bemutatása annak, ami folyik a kapcsolatokban, talán nem ennyire kisarkítva, hisz nem gyakori, hogy valakit az izgat fel szexuálisan ha a párja alszik. No de nem spojlerezek tovább, nézzétek meg, ha meritek 🙂

 

Érintés – intimitás terapeuta, Access bars kezelő, Alkotó művész

Szakértői oldalam

Cikkírói bemutatkozóm

Cikkeim

Havas Andi

Érintés - intimitás terapeuta, Access bars kezelő, Alkotó művész Szakértői oldalam Cikkírói bemutatkozóm Cikkeim

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.