Sas, mint erőállat
A gyönyör alanyi jogon mindenkinek jár!
Bántalmazó párkapcsolatok
Miért van ennyi, magányos “Erős” Nő?
Osho Zen Tarot – Tükör kirakás
Mi is az álom valójában?

“Igaz szerelem”

Akik olvastátok a cikkeimet tudjátok, hogy mindig az érzéseim vezérelnek az írásaimban, ez nálam így működik. Ebben az írásban valami olyan számomra valós érzésről szeretnék Nektek írni, ami megcsalhatatlan és örök, mégpedig az unokáimmal megélt “igaz szerelem”. 

 

Úgy gondolom, hogy életünkben nem sokszor adódik, hogy olyan tiszta érzelmek kerítenek hatalmukba, ami sosem múlik el. Először akkor éreztem ezt, amikor megszületett első gyermekem Árpi. Megadatott, hogy még ugyanezt megkaphassam akkor, amikor Vancsikám és Vandám megszületett. Viszont most nem a gyermekeim iránt érzett érzelmeimet szeretném leírni nektek, ettől van egy sokkal magasztosabb, több, erősebben kiteljesülő érzés, mondhatnám úgy is, hogy az „igaz szerelem”.



Azon a szerencsés emberek közé sorolhatom magam, akik már tudják milyen nagyszülőnek lenni, milyen, amikor a gyermeked gyermekét foghatod magadhoz. 2015. 06. 16-án ismertem meg először igazán milyen is ez az érzés. Addig is várva vártam a pillanatot, hogy megássam, hogy foghassam, hogy halljam, de igazán az „igaz szerelem” érzése az első találkozáskor tört rám. Míg a szülő szoba ajtajában toporogtam majd 9 órán keresztül furcsa érzések keringtek bennem meg vallom őszintén egy percig sem aggódtam a bébi miatt a lányomért annál inkább, aztán egyszer csak meg halottam amint élesen felsír, abban a pillanatban a szívemet valami nagyon forró érzés járta át a gyomromban görcs volt és toporogva küzdöttem a rátörő zokogástól.

Eltelt egy pici idő, amikor kihozták az én gyönyörű kis angyalkámat, Benjamint. Nem tudtam mást csak nézni öt a könnyeimen át és azt hajtogattam milyen szép. Elvitték, hisz ez a rendszer, én álltam ott remegtem és nem bírtam megnyugtatni magam. Pár nap telt el mikor is haza érkezett Beni. Keresem a szavakat, hogy le tudjam írni mit éreztem akkor abban a pillanatban, amikor is először vehettem kezembe Őt.

Egyé váltunk, szinte a testünk összesimult és már nem két ember bújt össze egyek voltunk csak Ő meg én. Ma 2 éves az én kis lurkóm, mondja már mama és még sok minden mást, minden vele eltöltött perc óra nap felhőtlen boldogság.

Aztán 2017. 02. 07-én megszületett kisfiam gyermeke, mivel ők külföldön élnek így nem tudtam körülöttük ott lenni, mint az első kis unokám érkezésekor. Bence 6 hetes volt mikor meglátogattam őket Angliában. Ideges voltam, féltem vajon mit fogok érezni mikor megpillantom, hisz nem voltam a menyecském mellett mikor pocakos volt. Nem voltam ott hogy foghassam a pocakját, hogy a kezdeti kapcsolat elkezdhessen kialakulni. Megérkeztem, beléptem az ajtón ott állt az én menyecském karjában a kis unokámmal és átadta.

Megszűnt minden körülöttünk Ő és én egyek lettünk és újra átéltem azt az érzést, amit már egyszer végig éltem Benivel. Akkor jöttem rá, hogy az „igaz szerelem” érzése nem attól függ, hogy mellette vagyok e minden pillanatban.

 

Most hogy már két kis unokám van, tudom ez az „igaz szerelem” ez megcsalhatatlan és tiszta. Amikor rá nézek a kis csöppségre csak egy kis angyalt látok még akkor is, ha a legnagyobb csibészségen töri is a fejét. Nagyon hálás vagyok a kislányomnak, a fiamnak, a menyemnek hogy megadták nekem azt a lehetőséget, hogy nagyszülő lehetek.

 

Kordován Andrea

 

 

 

Ha úgy érzitek tetszett a cikk, és még többet szeretnétek olvasni tőlünk, akkor a facebook oldal kedvelés gombjára kattintva, beállíthatjátok, a követésünket. Mégpedig úgy, hogy a „megjelenés elsőként” gombra kattintotok rá. Ha tetszett osszátok meg a cikket, és köszönjük a hozzájárulásotokat a Kicsi Budoár Magazin népszerűsítéséhez.

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*