Osho Zen Tarot-A Kelta kereszt kirakás
Az érintés varázsa
Amikor a férfi kiakaszt
Azt akarom, hogy tegyél boldoggá!
Fiatalabb Férfi a szerelmem! Borzasztó!?
Mindennapi mumusaink az érzelmek

Illúzió

„Ne ringasd magad illúziókba!”

Az illúzió egy nem létező dolog, amiről azt hisszük, hogy létezik. Vagyis az illúzió nem a valóság. Bár ha jobban belegondolunk, az illúzió is lehet valóság, ha annak éljük meg.

Akkor honnan tudom bármiről is, hogy csak illúzió?

“Az egyetlen különbség álom és valóság között az, hogy a valóság megengedi neked, hogy kételkedj, az álom azonban nem… Számomra a kételkedés képessége az emberiség egyik legnagyobb áldása. A vallások az ember ellen vannak, hiszen a kételkedés gyökereit igyekeznek elvágni, és ennek megvan az oka: azt akarják, hogy az emberek higgyenek az általuk prédikált illúziókban… Miért ragaszkodtak az olyan emberek, mint Gautam Buddha annyira ahhoz, hogy az egész létezés – saját szemtanú önvalódat, saját tudatosságodat kivéve – csak egy szappanbuborék, melynek anyaga az álom? Ők nem azt mondják, hogy ezek a fák egyáltalán nem is léteznek. Nem azt mondják, hogy ezek az oszlopok nincsenek itt. Ne értsd félre őket az “illúzió” szó miatt… A máját illúziónak fordították, de ez nem a megfelelő szó. Az illúzió nem létezik, a valóság létezik. A májá pedig épp a kettő között van: szinte létezik. Ami a mindennapi tevékenységeket illeti, valóságnak lehet tekinteni. Csak a legvégső értelemben, csak megvilágosodott tudatod magasságából válik valótlanná és illuzórikussá.”

Osho

A kételkedés a külvilágban szükséges ahhoz, hogy észrevedd, mi az, ami illúzió és mi az, ami valós útmutatás, támpont életed vezetése szempontjából. Az illúziók kavalkádjában akkor tudsz igazán elveszni, ha önmagadban kételkedsz.

Ha nem figyelsz a belső hangra, tiszta szellemed útmutatásaira, akkor az énképed is csak egy illúzió, mivel a külvilágból akarod megtudni, ki is vagy valójában. Életed történéseire, “miért”-jeire benned a válasz! Vizsgáld meg az önmagadról alkotott képet, tényleg az vagy, akinek most látod önmagad?

Nézz a tükörbe, mit látsz? Egy fiatal nőt, vagy idősebbet? Karcsú vagy telt? Szőke vagy barna? Szépnek látod magad, vagy, csúnyának? Mit szólnál, ha azt mondanám, hogy ez is csak egy illúzió?

Ez nem a tiszta valóság, ez is csak egy nézőpont, egy viszonyulás, ahogy önmagadról vélekedsz. Mert lehetsz rossz lelki állapotban, akkor semmi nem jó, akkor nem láthatod magad szépnek, nem tudod értékes emberi lények érezni magad. Viszont, ha éppen boldog vagy és elégedett, akkor a tükörbe nézve gyönyörűnek látod önmagadat is.

Minden, ami viszonyulás az életedben, a májához kapcsolódik, nem létezik, de te valóságként éled meg, ez az oka annak, hogy szinte már létezik.

 

Hogy tisztán láss, és ne a májá árnyékolja be látásodat és tapasztalásaidat, a viszonyulástól kell megszabadulnod! Minden esemény, ami történik veled önmagában teljesen semleges. Csak megtörténik és kész. Attól lesz egy esemény számodra pozitív vagy negatív, hogy adsz neki egy töltést a viszonyulásoddal. Ha bekövetkezik egy számodra negatív esemény meg kell tanulnod egy lépést hátrálni, félelem és kétségbeesés nélkül megvizsgálni, hogy tudod megoldani, elfogadni az adott helyzetet. Ne hidd, hogy egyből sikerül! Még a legtudatosabb emberek is megélik a félelmet és a kétségbeesést, a lényeg, hogy ne ragadj bele, mert ez az érzés, ahogy minden más, csak átmeneti. Ha életben tartod, akkor is, mikor már nem szolgál téged, illúziót teremtesz.

 Nem azt mondom, hogy ha történik veled valami pozitív dolog, azt ne éld meg, és ne légy boldog, inkább azt, hogy ne függj ettől a létállapottól. Mert lehetetlen folyamatosan a csúcson lenni, állandóan valami eufórikus boldogságban lebegni.

Az élet kereke forog, egyszer fent, egyszer lent. Ha nem tanulod meg viszonyulás nélkül, középről szemlélni és látni a valóságot, akkor ez a kerék bizony le-fel rángat majd, miközben elveszel az illúziók sűrű ködében.

 

Az életben az egyetlen, ami nem illúzió az a tudatosság, mellyel leélheted a hátralévő életedet, ha úgy akarod. A tudatosság útja nem könnyű, szembesülni azzal, hogy amit eddig valóságnak hittél, valójában nem az, lelkileg nagyos is megterhelő. Mégis azt mondom neked, hogy megéri.

Megéri felébredni és tudatosan kormányozni életed hajóját ahelyett, hogy csukott szemmel, vakon hánykolódsz az élet tengerén, nem látva a zátonyokat, melyek „katasztrófához” vezethetnek.

 

Holics-Mester Marianna

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*