Interjú Budai Tímeával

Budai Tímea hosszú évek óta gyógypedagógusként dolgozik. Egy nap felmerült benne a kérdés, hogy vajon mi is a célja az életének? Úgy érezte több van benne annál, mint amit eddig megélt. Tíz éven át kereste a választ, mire megtalálta. Timiből festőművész lett! Nagy örömünkre szolgál, hogy vállalta a Kicsi Budoár magazin felkérését, és megosztja velünk érzéseit, tapasztalatait. Kitartása az önmegvalósítás terén példaként szolgálhat minden nő számára.

 

Ha jól értem, a festészetben teljesedsz ki, de gyógypedagógusként is dolgozol. Hogyan tudod összeegyeztetni a kettőt?

Teljes mértékben összeegyeztethető. Az intézményben fejlesztőpedagógusként lehetőségem van például a gyerekek rajzkészségének fejlesztésére (ábrázolókészség fejlesztés), így a rajz- és festéstanításban szerzett tapasztalataimat intézményi keretek között is tudom hasznosítani. A nap egy részét tanítással, másik részét festéssel töltöm, de mivel másnak is szüksége van a társaságomra, úgy igyekszem ápolni régi és új baráti kapcsolataimat, harmonikus családi életet élni a fiammal, foglalkozni a kutyámmal, olvasni, sétálni stb. Számomra ezek a dolgok nagyon fontosak. Sokszor megkérdezték tőlem, hogyan fér bele mindez az életembe? Erre egyszerű a válasz. Arra van időm, amire akarom. És ezeket, akarom.

Túl vagyok a pedagógus életpályával összefüggő pedagógusminősítésen, amely egyfajta elismerése volt az elmúlt húsz, pedagóguspályán eltöltött évemnek, megerősítést kaptam arról, hogy hivatásomat jól végzem. Erre már nagyon régóta vártam.Budai Tímea festészet5

Érdekes, hogy sokáig intézményvezető akartam lenni, ahhoz képest az elmúlt pár évben sorban léptem vissza vezetői pályázatoktól. Egyszerűen elkezdtem mérlegelni. Mi a fontos az életemben? S rájöttem, hogy ha vezetőként dolgoznék, nem lenne ennyi időm festeni, s az a munka valószínűleg nem okozna annyi örömet, mint a festés. Az én utam az önmegvalósítás a képzőművészet területén.

 

Az, hogy van három diplomám (tanító, gyógypedagógus, közoktatás vezető szakvizsga) és 16 továbbképzésről szóló tanúsítványom, ma már számomra eltörpül amellett, amit eredményként a festéssel kapcsolatban elértem, ez esetben nem számokban mérem azt.

A festésben másképp érem el sikereimet, másképp élem meg mindennapjaimat. Állandó pozitív visszajelzésben van részem, sokan ismernek és kérnek fel különböző munkákra, megvásárolják a képeimet, megnézik a kiállításaimat, keresik a társaságomat… Ezek mind-mind egyfajta elismerések.

 

Tíz évig kerested, hogy mi lehet az életcélod. Ez elég hosszú idő. Hogy élted meg a várakozás éveit? Megfordult a fejedben, hogy feladod?

Tanítóként, majd gyógypedagógusként dolgoztam egy kisegítő iskolában, akkoriban minden gondolatom az volt, hogy szakmailag a legtöbbet hozzam ki magamból.

 

Amikor először felmerült bennem, hogy mi is lehet valójában az életcélom, azt sem tudtam mit keressek. Azt tudtam, hogy van bennem valami, ami több, csak nem tudtam, hogy mi lehet az, megfogalmazni sem tudtam. Egyszerűen nem tudtam elképzelni, hogy az életemet úgy fogom leélni, hogy reggel felkelek, dolgozom, majd elvégzem a háztartással kapcsolatos napi teendőimet, és este lefekszem.

 

Elkezdtem keresgélni.  Különböző kézműves dologba kezdtem, pachwork-öztem, hímeztem, batikoltam, kipróbáltam a szalvéta technikát, verseket írtam stb. Majd rátaláltam a festésre.Budai Tímea festészet7

Tevékenységet kerestem, és egyfajta érzést találtam. Ezt az érzést, pedig festés keltette bennem! És akkor tudtam, hogy EZ AZ! Soha semmi nem váltotta ki bennem ezt az érzést.

 

Azt szoktam mondani, hogy az ember egész életében keresi a boldogságot, amit általában egy másik embertől vár el. Én rájöttem, hogy a boldogság nem egy másik személy függvénye, hanem az bennem van. Akkor vagyok boldog, ha azt megteremtem magamnak. Számomra a festés az, ami engem teljes mértékben boldoggá tesz. Maga a tevékenység, a művészi önkifejezés.

 

Soha nem gondoltam, hogy feladom! Volt, hogy évekig a festéssel kapcsolatos problémákkal küzdöttem, például egy bizonyos téma technikai megvalósítása nem volt egyértelmű számomra, vagy színelméleti ismereteim hiányoztak. A sorozatos gyakorlásnak, utána olvasásnak köszönhetően ma már zsigerből festek, nincs számomra lehetetlen. Vagy két évig kénytelen voltam pedagógus szakvizsgám miatt nélkülözni a festést, mert minden pénzem, energiám és időm az önképzésre fordítottam a pedagógus pályát illetően. Akkor, két éve május 26-án államvizsgáztam, 27-én pedig már a festőkés újra a kezemben volt.

Mikor és hogyan találtál rá az életcélodra? Hogy élted meg ezt a felismerést?

 2006-ban, a tízéves keresést követően. Egy reggel felébredtem azzal a tudattal, hogy tudok festeni. Ez így hihetetlennek hangzik, de tényleg így volt. Ma is, ha rágondolok, elmosolyodom, és kellemesen borzongok.Budai Tímea festészet6

Hogy kezdtél neki a festésnek?

 Bevillant általános iskolai rajzversenyen elért első helyezésem, hogy akkor milyen szépen rajzoltam, majd festettem, és úgy gondoltam, ez is olyan lehet, mint a biciklizés, hogy az ember nem felejti el. Amikor elmondtam a hozzátartozóimnak, hogy tudok festeni, először mosolyogtak, el is bizonytalanodtam ennek hatására, ezért tudni akartam, nem csak önámítás-e az egész. Úgy gondoltam, fokról fokra megyek végig azon az úton, amelyet magam elé tűztem. Meg akartam bizonyosodni saját magam, képes vagyok-e ténylegesen arra, amiről azt gondoltam, hogy meg tudom csinálni. Elsőként egy szecessziós kiállításra kéredzkedtem be, vázlatfüzettel, ceruzával és radírral a kezemben, mert tudni akartam, hogy tudok-e még rajzolni. Az eredmény meggyőzött. Majd elkezdtem színes ceruzával, vízfestékkel, temperával, pasztellel dolgozni. Az olajfestéket csak legutoljára vettem a kezembe, miután Budapesten megtekintettem a nagyszabású Munkácsy kiállítást. Olyan lökést adott számomra ez a kiállítás, hogy egy hét múlva már festettem. Addig pedig gondolatban már festett a kezem. Ugyanezt érzem akkor, amikor hosszú kihagyást követően újra festeni kezdek.

Hol találkozhatunk a festményeiddel?

 Elsősorban internetes portálokon, a facebook-on, a BUDAI TÍMEA ARToldalon, a Versys Magánklinikán, az Országos Onkológiai Intézetben, magángyűjteményekben Magyarországon, és külföldön egyaránt. Jelenleg nem készülök kiállításra, most alkotni szeretnék, és készülni egy majdani nyilvános megjelenésre a mostanában elkészült képeimmel. Tudom, hogy a számítógép monitorja nem alkalmas arra, hogy visszaadja az festményeimet a maga valóságában, de arra alkalmas, hogy követni lehessen engem, hogy a festményeim által hogyan változom, fejlődöm.Budai Tímea festészet10

Információink szerint jelenleg szponzorokat keresel egy festmény sorozat folytatásához. Kérlek, beszélj erről bővebben!

 Igen, elkezdtem felvenni a kapcsolatot cégekkel, mert úgy látom lehetőségeim az anyagiakat nézve, végesek. Azt el kell mondjam, hogy az elmúlt 10 évben mindenféle külső támogatást nélkülözve alkottam, csupán a saját erőmből építettem fel azt, aki vagyok. Míg más számára új lakás, új autó, vagy bármilyen egyéb dolog megvásárlása volt fontos, az én életemben mindig a vásznaknak és a festékeknek volt elsődleges helyük. Másképp el sem tudom képzelni, hogyan fejlődhettem volna. Ahogy szokták mondani, gyakorlás teszi a mestert. Hát én tíz éve csak gyakorlok. Semmit nem sajnálok, sem időt, sem pénzt, sem energiát, amit erre költöttem, mert tudom, hogy jó lesz.

 

Jellemző rám, hogy többféle stílusban festek. Impresszionista városképeket, absztraktot festőkéssel, a fekete-fehér óriásképeimet ecsettel készítem. Az absztrakt képek már régóta érnek bennem, ilyen stílusú képeket korábban is készítettem, de azok nem voltak annyira ütősek, mint a mostaniak. Jelenlegi festményeim teljesen egyediek. Tudom, hogy mire vagyok képes, gondolatban már látom a következő képeimet, de azok megvalósítása ténylegesen az anyagiaktól függ. Ha azt mondom, hogy egy ilyen festmény elkészítése rengeteg festéket igényel, akkor mindent elmondtam. A festék ára egy nagyobb kép esetében meg is haladhatja a 100 ezer forintot, kisebbek esetében kb. 50 ezer forintot, ehhez még hozzá kell számolni a vászon, alapozó, a lakk, és esetlegesen az oldószer árát.

 

Ezt az absztrakt vonalat szeretném tovább fejleszteni, újabb és újabb festményeket készíteni, de erre már nem vagyok felkészülve anyagilag. Lélekben, és tudásban viszont igen. Tudom, hogy hogyan épülnek fel majdan képeim, tudom, hogy melyek azok az eszközök, melyek még hiányoznak ezek megvalósításához, s amelyektől még ennél is egyedibb lenne minden egyes festményem. Ehhez keresem jelenleg azokat a támogatókat, akik lehetőséget látnak a képeimben. Nap, mint nap tudnék absztrakt képeket festeni, de nem tehetem meg most, és ez egy kicsit elszomorít.Budai tímea festészet4

Mi a célom az absztraktjaimmal?

Bekerülni bizonyos körökbe, szeretném a széles nyilvánosság elé tárni ezt a fajta tudásomat, megmutatni a képeimet kiállításokon, felvenni a kapcsolatot lakberendezőkkel, aki saját munkájukhoz fel tudják használni a képeimet, olyan körökben mozogni, ahol értékelik ezt a fajta stílust, s akik felismerik, hogy ez több annál, mint ami elsőnek látszik.

Nagyon nehéz dolgom van ilyen szempontból. Meg kell találnom azokat a fórumokat, ahol meg tudom mutatni munkáimat.

Az internettel kitárult a világ számomra, csak még nem jutottam el odáig, hogy nemzetközi szinten is megmutassam tehetségem. Ez is egyfajta célom.

Gyermekeket és felnőtteket is tanítasz festeni. Hol találnak meg az érdeklődők, akik nálad szeretnének tanulni?

Két éve a Budapesten működő Művészházban havonta több alkalommal egynapos festést, illetve háromnapos festés tanfolyamokat tartok gyerekek és felnőttek számára. Több száz tanítványom volt már eddig, akiknek már csak azért is szeretnék segíteni, mert én is pont úgy kezdtem ezelőtt tíz évvel, ahogy most ők kezdik, egy különbséggel: nekem nem volt mesterem, nem volt kitől megkérdezni a színelméletet, a különféle technikákat.

Azt szoktam mondani, hogy én csak egy eszközt adok a jelentkezők kezében, azt, hogy ők mihez kezdenek vele, az már csakis rajtuk múlik.

 

Szeretnek a tanítványaim, van köztük több visszatérő is, van, aki csak a festőkéses technika miatt, van, aki énmiattam, és van, aki mindkettőért keres meg, tudják, hogy az az ember vagyok, aki nem tartja meg magának a tudását, hanem szétosztja azt.

Budai Tímea festészet8

Most már elmondhatom, hogy szinte nemzetközivé kezd válni ez a fajta munkám, hiszen több országból érkeztek már hozzám tanítványok, akiket el kellett indítanom ezen az úton. Van, aki mai napig is fest, s akiknek munkáit mindenféle irigység nélkül osztom meg, mert büszke vagyok rájuk, és azt szeretném, ha ők is azok lennének magukra.

 

Budai Tímea festményei

 

Holics-Mester Marianna

 Zen Coach

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.