Osho Zen Tarot-A Kelta kereszt kirakás
Az érintés varázsa
Amikor a férfi kiakaszt
Azt akarom, hogy tegyél boldoggá!
Fiatalabb Férfi a szerelmem! Borzasztó!?
Mindennapi mumusaink az érzelmek

Mi a te pénzügyi valóságod?

Mielőtt a tudatosodás, változás útjára léptem nagyon sokáig mások pénzügyi hitrendszereiből, mintáiból működtettem az életem ezen részét is. Legfőképpen a szüleim a szüleim mintáját követtem, nagyon erős volt bennem a szegénységtudat.

Hittem azt, hogy a gazdag emberek tisztességtelenek, lenézőek, felsőbbrendűek, gazemberek, csalók hiszen a szüleimtől is ezt hallottam nap mint nap. Ők nem tudták azt, hogy az általuk áhított gazdagságot pont emiatt a gondolkodás miatt egyre messzebb taszították maguktól. Hiszen ha a gazdagságot megkapták volna, akkor azzal ugyan olyanokká váltak volna, mint akiket irigyeltek, megvetették a vagyonuk miatt és ez lehetetlenség, hiszen akkor rá kellett volna nézniük a saját hitrendszereikre. Persze ezek a folyamatok nem tudatosak. Az emberek többsége azt sem tudja, hogy mitől működik jól, vagy kevésbé az életük, mert minden kivetülésük a tudatalatti elzárt, elnyomott, fel nem tárt és figyelmen kívül hagyott tartományából származik.  Legtöbbjük azt hiszi ilyenkor, hogy a sors, és Isten és mindenki más hibás azért mert ők boldogtalanok, pedig csak az érzelmeik, hozott a mintáik tudattalan kivetülései valósulnak meg.

A szüleim is a tudat alatt a gondolkodásukkal egyre messzebb kerültek a vágyaiktól, így hiába dolgoztak keményen és sokat mindig közbejött valami, amire elment a pénz. A lottó feladása volt az egyik legfontosabb gondolat hetente, és ha véletlenül nem adták fel, akkor rettegtek és „imádkoztak” nehogy akkor húzzák ki a számokat. A lottótól várták azt, hogy az életük jobbá lesz, mint sokan mások világszerte. Közben észre sem vették, hogy közel egy lazább lottó főnyeremény összege áramlott be évente a cégükhöz, amit nem igazán tudtak kezelni. Így pár év múlva majdnem oda kerültek vissza ahonnan elindultak, közben továbbra is ugyan olyan keményen dolgoztak, és ugyan azokat a mintákat futtatták, élték szajkózták, és erősen élt bennünk továbbra is a szegénységtudat.

Nem tudtak sem hálásak lenni a lehetőségért, és nem is voltak éberek a mintáikra. Gyerekkorom óta folyton azt hallottam, hogy nincs pénzünk, és nem is volt sok. Azt hallottam, hogy jobb szegényen, de boldogan, de ők szegényen sem voltak boldogok. És az sem működött, hogy ha keményen dolgozol, akkor lesz pénzed elmélet. Minden közmondásuk kudarcot vallott és nem volt igaz.

  • Ti milyen mintákat hoztatok a szüleitektől a pénzügyekkel kapcsolatban?
  • Hogyan működik ez az életetekben?

Én sokáig ezekben a mintákban éltem, így az én életem sem alakult túl rózsásan ezen a téren. Amikor eldöntöttem, hogy változtatnom kell az életemen, szembetalálkoztam ezekkel nem is tudtam, hogy így működöm. Azt sem tudtam, hogy a hála az mennyire lényeges az életünk megváltoztatásában. Az sem volt világos, hogy a hiedelmeim és a mintáim nem engedik, hogy jobb anyagi helyzetem legyen akár kevesebb és kevésbé kemény munkával, mint amit a szüleim megéltek. Azt sem tudtam, hogy a fejben bankolás nem túl klassz dolog, azaz már előre elköltve a pénzt fejben. Soha nem is úgy alakultak a dolgok, ahogy én gondoltam, hanem még kevesebb pénz érkezett be hozzám ezzel még jobban korlátozva a több pénz beáramlását. Azt sem tudtam, hogy az önmagunk leértékelése azt eredményezi, hogy kevésbé értékel a külvilág és kevesebb pénzt is kapunk a munkánkért, a termékeinkért.

A legfájdalmasabb felismerésem nem is olyan rég tudatosult benne, eléggé meg is rázott. Rájöttem, hogy az egyik ok, amiért nem érkezik be még több pénz az életemben, amire vágyom az az, hogy tudat alatt féltem, hogy ugyan úgy elköltöm, elherdálom értelmetlen dolgokra, mint a szüleim.

Mivel valamikor ellenálltam, bíráltam, megítéltem az életmódjukat eldöntöttem, hogy nem akarok olyan lenni mint ők, így a lehetőségét sem teremtettem meg annak, hogy több pénz áramoljon be, hogy meglássam én máshogy kezelném-e ezt a helyzetet! Ugyan úgy viselkednék mint ők? És valahol egy szinten lehet, hogy igen, mivel csak ezt a mintát láttam, ez ivódott belém. Az ellenállásomnak köszönhetően, amit eziránt tanúsítottam, inkább távolabbra helyezte a pénz befogadását. Hiszen tudat alatt futott a programom, ha annyi lenne mint nekik, én is elkölteném, elherdálnám. Tudat alatt inkább azt választottam, hogy akkor ne legyen ennyi, hiszen összekötöttem azzal, hogy akkor olyan lennék mint akiket megítéltem, és akkor inkább maradjak az aki „szerintem” vagyok, a berögzültségeimmel és korlátozásaimmal együtt! De ez ugye ördögi kör, hiszen vágyik az ember rá, csak éppen nem tudja, hogy mit futtat tudat alatt ami akadályozza ebben!

  • És akkor jött a gondolat, hogy mi lenne, ha megengedném mindenkinek, hogy azt tegyen a saját pénzével, amit akar?
  • Mi lenne, ha nem ítélkeznék sem felettük, sem önmagam felett?
  • Mi lenne, ha megengedném, hogy megmutatkozzon számomra mi egyéb lehetséges?

Ez mindenképpen teresebb érzés volt számomra, mint az ítélkezés és az önmagam rosszá tevése! És ez csak egy szelet a sok mintából, gondolatból és blokkból, amit a pénzzel kapcsolatban működtetünk!

Amikor pár hónappal ezelőtt megkérdeztem magamtól, hogy kinek a valóságából működtetem a pénzügyeimet, az egész érzés nehéz volt, így tudtam, hogy nem az enyémből, így visszaküldtem ezt oda ahonnan jött bárki is volt az, akitől ezt átvettem. Azután megkérdeztem, ha a sajátomból működtetném, akkor többet teremtenék? A válasz egyértelműen örömteliség volt, így elhatároztam, hogy azt választom!

Te többet teremtenél, ha a saját valóságból működtetnéd a pénzügyeidet? Mi az, amit érzel, ha ezt a kérdést felteszed?

Volt egy bökkenő, mert az átállási időszakban nem kevés bevételtől estünk el családosan, így „ici-picit” kétségbeestem! Azt hittem elrontottam valamit, vagy félreértelmeztem azt, amit éreztem. Ez az állapot nem tartott sokáig, mert megértettem, hogy átrendeződés történik, persze a pánik időszakában eléggé sikerült érzelmileg a béka hátsójánál is alább kerülni hirtelen. Pár nappal később, ahogy tudatosult bennem az egész, és elvégeztem különböző technikákkal kiszításokat, blokkoldásokat, már kaptam is munkalehetőséget így végül rendeződött az átmeneti állapot.

Igaz, hogy még nem lettem milliomos, de tudom, hogy honnan indultam, indultunk a párommal jó pár évvel ezelőtt, és ahogy teszem le sorban a hitrendszereimet, pénzügyi korlátozásaimat egyre több gondoskodást és meghálálni való dolog kerül az életembe.

Kérni is szoktam az Univerzumtól, hogy küldjön még több dolgot, amiért hálás lehetek! Érzem az Univerzum nagyszerű gondoskodását, és ez bizalmat ad és egyre kevésbé félek attól, hogy mit tartogat számomra a jövő! Hiszen azt én teremtem az érzelmeimmel, a cselekedeteimmel. Kialakult bennem szépen, lassan a támogatottság érzése, a bizalom a Mindenség, az Univerzum iránt, ami azóta is tart és kísér a mindennapi életemben! Bennem a végtelen hála! Köszönöm!

Horváth Erzsébet, Böbe

 

 

 

Ha úgy érzitek tetszett a cikk, és még többet szeretnétek olvasni tőlünk, akkor a facebook oldal kedvelés gombjára kattintva, beállíthatjátok, a követésünket. Mégpedig úgy, hogy a „megjelenés elsőként” gombra kattintotok rá. Ha tetszett osszátok meg a cikket, és köszönjük a hozzájárulásotokat a Kicsi Budoár Magazin népszerűsítéséhez.

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*