Osho Zen Tarot-A Kelta kereszt kirakás
Az érintés varázsa
Amikor a férfi kiakaszt
Azt akarom, hogy tegyél boldoggá!
Fiatalabb Férfi a szerelmem! Borzasztó!?
Mindennapi mumusaink az érzelmek

Párkapcsolati csúszdák

Párkapcsolati csúszdák

 

Hatalmas utat tud bejárni egy párkapcsolat a félelmektől, a megfelelési és birtoklási vágytól, az elfogadásig és a kiteljesedésig.

Mi csajok gyakran beleesünk a tökéletesség és a megfelelés csapdájába, hogy mindenkinek „jók” legyünk. Az anyunak, az apunak, a gyerekeknek, a párunknak, a barátoknak, a háztartásnak, a munkahelynek, és még sorolhatnám tovább kinek és minek. Kitakarítunk a takarítónő előtt, nehogy megszóljon, hogy milyen rendetlen nőszemélyek vagyunk.

Csakhogy ez egy hatalmas csapda!!! Tökéletesség nem létezik, legfeljebb irányt mutat!

Engedjük meg magunknak a hibáinkat, mert megtanítják, merre ne menjünk! A megfelelési vágy alatt csak az ego növekszik és gyökere a félelem, hogy nem szeretnek, ha ÖNMAGUNKAT éljük.

A megfelelésben elsorvadunk és megöljük önmagunkban mindazt, amiért érdemes élni! Elsorvad a játékos kis huncut csajszi, aki bennünk él, az önszeretet, az önérték és a kreatív varázsló asszony énünk is.

Mi nők mindent túlanalizálunk, és túl sok elvárást fogalmazunk meg! Milyen legyen egy pár, és ha már megvan, akkor milyenné kell válnia! Nem mindegy milyen a pasi, ha szuper jó vele? Élvezzük és kész! Éljünk meg vele minden csodát, pillanatot, legyen az emberünk a Mi rezgésemelő berendezésünk! Hihihi. Miért is akarnánk megváltoztatni? Nem így szerettünk bele? Ha megváltozik, biztosak vagyunk benne, hogy a Mi irányunk Neki a jó irány? Ha változik, akkor azt magától tegye, a Mi példamutatásunkból! Az az igazi változás. Egy harmonikus kapcsolatban hagyjuk már egymást szárnyalni, ne szövegeljünk bele folyton egymás dolgaiba, hisz mi is vágyunk szabadságra. Igaz? Időre, és belső figyelemre, ami csak a miénk. Inkább emeljük egymásban a TÖBBET!

Vannak női dolgok, és vannak férfi dolgok. És ez így van rendjén.

Nem kell a pasinkat agyonnyaggatni a lelkizésünkkel, mert úgysem figyel ránk mindig. Az elmélyült beszélgetéseket hagyjuk intimebb pillanatokra, amikor a férfi JELEN van! Lát minket, tudjátok mind az Avatár című filmben. Akkor meghalljuk egymás lelkét, és egymásba kapcsolódva jutunk valamire.

Na, nem kompromisszumra, mert az megint megöli a párkapcsolatot, hanem elfogadásra!

Elfogadni a másságot a legnagyobb szeretet, erre csak Isten képes, de hát mi Istennők vagyunk vagy mi fene?! Lehet gyakorolni a párunkon, szerelmünkön, és legfőképpen ÖNMAGUNKON! Istennők vagyunk! Akkor éljük végre! Húzzuk ki magunkból a varázsasszony mivoltunkat és kezdjük használni!

Sokszor a párunktól tesszük függővé a létünket, elveszünk bennük, vagy épp fordítva elfelejtjük a férfit és belefeledkezünk a munkába, az anyaságba, vagy épp, hogy gyúrjuk kockásra a hasunkat. Ami önmagában csodálatos, ha megéljük életünk aspektusait, vágyait, hobbijait, de túl sok figyelemegységgel a párkapcsolat végéhez vezethet, mivel a férfi úgy fogja érezni, rá már nincs is szükség.

Másnál keres vigaszt, és mi nők, nagyon tudunk vigasztalni, még más pasiját is.

Mint mindenben, a párkapcsolatban is harmóniára kell törekedni. Tudom, hogy ebben a túlhajszolt világban sokan erre azt mondjátok „nem könnyű”. Minden fejben dől el, ha ezt választjuk, egyszer csak ott a megoldás. A párunk a Mi tükrünk, úgy, ahogy az egész világ is az. De mivel vele vagyunk a legintimebb viszonyban, sokat tudunk fejlődni egymás mellett, ha odafigyelünk magunkra! Felnagyítja a “nemszeretem” részeinket és rendesen meg tudja nyomni a piros gombot. Persze ez fordítva is igaz! A lehető legjobb, ha azonnal rendezzük ezeket a nézeteltéréseket, kommunikációval egymás közt, és csendes elmélyülésben önmagunkkal.

Az első és legfontosabb, hogy felelősséget vállaljunk a önmagunkért, mert ezzel a férfival élünk együtt. Bármilyen a párunk, MI VÁLASZTOTTUK!

Kincses Anna

anna

 

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*