Reménytelen szerelem

Fiatalabb koromban a szerelmet, határtalan illúzióval és „se lát, se hall Dömötör„ módjára éltem meg. Nem számított sem ember, sem Isten, hogy ha az imádatom férfija akart valamit, csak az ő véleménye, óhaja sóhaja volt a mérvadó. Semmiféle ítéletem nincs már ezzel kapcsolatban, inkább vigyorgok nagyokat magamon és örülök, hogy elmondhatom, ezt is megéltem.

 Ezt a felfokozott érzelmi kavalkádot néha még azzal is tetéztem, ha olyan férfiba voltam szerelmes, aki nem engem választott. Illúzióra épült az egész kártyavár, és a sóhajok hídján epekedve éltem meg, a reménytelen szerelmet.

Nem sok férfival játszottam el ezt a monodrámát, de ha belemerültem elég kitartó voltam önmagam bántalmazásában. Volt, hogy 2 évig szívattam magam, mire végre elismertem, hogy nem kellek a pasinak. Olyan ajtón kopogtattam, vagyis kaparásztam, ami nem engedett be. Hatalmas és égbekiáltó hazugságkifogásokat gyártottam a szeretet férfi nevében. El is hittem minden szavam, és csak vártam és vártam, hogy egyszer csak a szerelmem kinyitja az ajtót, beenged és a karjaiba kapva elsuttogja, hogy mennyire szeret.

Elhittem, hogy biztos fél tőlem, az egyedül álló és határozott nőtől. Elhittem, hogy majd elhagyja a másikat értem. Elhittem, hogy csak várnom kell kitartóan és rájön, hogy csak velem lehet boldog. Elhittem, hogy ezek a hitrendszerek igazak. Nem voltak.

 

Elhittem a hazugságaimat, mert féltem az igazságtól. Féltem, hogy szembesített volna azzal az egyszerű ténnyel, hogy nem kellek a férfinak, és ez a szerelem reménytelen. Talán azért ragaszkodtam a reménytelen szerelemhez, mert „tiszta” volt, nem voltak párkapcsolati problémák, hisz csak én voltam a szereplő. Azt játszhattam benne, amit csak akartam.

Nem voltam az a rárontok a pasira és zaklatom típusú őrült szerelmes, inkább csendben szenvedtem és epekedtem. Persze elkel mondjam nektek, hogy a férfi is hitegetett rendesen, ami még fokozta a kitartásomat, a reménytelen szerelem oltárán. Kicsit mindig megcsillantotta a reményt, aztán hátat fordított.

  • Mai napig nem tudom, hogy mi volt nekem jó ebben a szerelem szenvedésben, epekedésben, de biztos volt, mert különben nem csináltam volna. Nem szenvedtem volna reménytelenül. De ez választottam, igaz nem tudatosan.

Aztán amikor meguntam, oda tettem magamnak egy olyan élethelyzetet, amitől egy csapásra kiábrándultam a szerelmem tárgyából. Itt szembesültem azzal, hogy ez az egész nem is a férfiról szólt, hanem rólam. Ilyen erővel, lehetett volna egy gyufásdoboz is, a szerelmem tárgya. Egyszerűen szenvedni akartam valami szenvedés program és szenvedésvágy miatt, amit a tudattalanban tároltam. Ahogy ezt felismertem soha többé nem választottam ezt a csiki-csuki, monodrámás és illúziókkal teli szerelmet.

Hogy mi a szerelem a választásunk dönti el. Lehet szenvedős, lehet nevetős és bulis. Mára már tudom, hogy mi az, ami jó nekem. Milyen egy örömteli és tápláló szerelem, és ezt választom, ezt élem. Végre benyitottam azon az ajtót ahol a választásom viszonzásra talált. Nem keresem a tökéleteset benne, hanem megélem mindenével együtt, szőröstül-bőröstül. Megéltem és élem, hogy a szerelmem tesz értem, tesz önmagáért, hisz velem szeretne lenni. Sok mindent bevállalt ezért a szerelemért, párkapcsolatért, messze kilépve a komfortzónájából.

Ha egy férfi igazán választ, akkor ott van veletek, társteremtésben vagytok és működik a kapcsolat. Élményekben gazdag, örömteli és megélt szerelmet kívánok!

Nőiség és Párkapcsolati konzulens, Access Bars testkezelő

Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna.

Szakértői oldalam

Cikkírói bemutatkozóm 

A cikkeimet itt olvashatjátok

Kincses Anna

Nőiség és Párkapcsolati konzulens, Access Bars testkezelő Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna. Szakértői oldalam Cikkírói bemutatkozóm  A cikkeimet itt olvashatjátok

2 thoughts on “Reménytelen szerelem

  • 2018-05-19 at 21:01
    Permalink

    Azt hiszem hogy én is nagyon rossz úton járok.Nagyon sok időt áldoztam egy olyan kapcsolatra amiről már előre tudtam hogy itt csak én lehetek a vesztes. Az eszem tudta csak a szívem az nem értette meg.

    Reply
    • 2018-05-22 at 09:26
      Permalink

      Kedves Ildikó!

      A mostani utad is egy választás, a sok utad közül. Ne bántalmazd magad ez miatt. Ha már ráláttál arra, hogy ez Neked nem könnyű, hanem nehéz és fájdalmas, akkor ismerd fel, hogy választhatsz valami mást. A érzelmek és érzések sokszor nem a tudatos döntést támogatják. Ezeket az érzelmi pókhálók sok illúziót generálnak, de a lényeg, hogy ebből is ki lehet jönni. Ha tényleg választod, akkor kérd a változást az Univerzumtól, és követeld meg magadtól, hogy mindent megteszel, hogy megtörténjen. Kérdezd meg mit kell tenned érte, hogy az életed sokkal könnyedebb legyen. Sok sikert Ildikó!

      Szeretettel: Anna

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.