Segítség, felnőttek a lányaim!

Két harcsaszájú, picike jószág,
Butácska, édes gyerektopán,
Tétova, együgyű, – tündéri nesszel
Most tipeg átal egy ócska szobán.
– Ébred a szívem játékos kedve,
Elborít hófehér virágeső. –
Amikor látom a kacagásom
Hangosan, édesen csapkod elő.
Sok régi holmin, szürke íráson
Úgy fut, iramlik száz furcsa sugár,
S én ennek is, annak is kiáltani vágyom:
– Tip-top! Megindult. Petike jár!

Kaffka Margit: Petike jár

 

Gyerekkoromban imádtam, a költőnőt, és habzsoltam a vereseit. Már akkor megragadott ez a műve, ami a fiáról szól, ahogy az elkezdett járni, majd felnőtt ifjúként dörgő léptekkel látogatta meg az anyját, aki, tip-top, körül topogtak a felnőtt fiát.

Nekem lányaim vannak, emlékszem, ahogy botladozva elindultak az életük útjain, néha elestek, aztán felkeltek, de nem adták fel. Aztán jött az ovi az isi, a kiskamasz, majd a nagykamasz kor, és csak repültek az évek egészen a jelenig.

 

Most elnézem a képeiket, könny szökik a szemembe, és csak azt érzem, hogy mennyire szeretem Őket.

 

Megkérdezem magamtól, hogy az a két pici töpörödött ráncos óbégató manócska, ez a két külön jellem, két külön élet, hogy tudott kibújni belőlem, és hogy váltak ilyen hirtelen felnőtté? Emlékszem néhány szösszenetre, amikor a nagyobbik előbb felébredve, befutott a kicsi szobájába, kiemelte a kiságyból, és odahozta hozzám, az ágyba. Aztán mind a ketten hozzám bújtak, és kezdődött a reggeli játék. Hány és hány reggel telt így el. Az is jópofa volt, mikor már felnőttként mesélték, hogy „nagyon rossz” anyuka voltam, mert nem tudtak ellenem lázadni a kamaszkorban, mert nem volt miért, hisz annyira megengedő voltam, hogy ez kimaradt az életükből.felnottek-a-lanyaim1

Erre is van egy sztorim, mikor Ancsika először elment táborba, és nagyon berúgott többedmagával, a tesitanár, őrjöngve hívott fel és azt várta, hogy nagyon szidjam le az amúgy is halálra rémült, síró gyerekemet. Nem tettem, persze elbeszélgettem vele, elmeséltem, hogy az anyja sem volt kivétel, és az alkoholbeavatás úgy látszik nálunk családi hagyomány. Aztán egy üveg sörrel vártam, a peronon, mikor hazajött a táborból.

 

Igen, az elején én is rágörcsöltem a tökéletes anyaképre, ami persze illúzió és egy idő után nagyon fárasztó és idegesítő volt.

 

Aztán egy bölcs asszony tanácsait megfogadtam és onnantól, sokkal lazábban és könnyedebben éltem meg az anyaságom. Ez látszik is a lányokon, a kapcsolatunkon. Sokat nevetünk, hülyéskedünk, cukkoljuk egymást, mint három felnőtt egyenrangú NŐ. Persze mindig az én babáim maradnak, de legyen ez az én titkom.felnottek-a-lanyaim

Már nem élnek velem, vagy csak átmenetileg, laknak nálam, aztán mennek tovább az útjaikon. Igyekeztem és most is igyekszem hagyni Őket tapasztalni, még ha látom is, hogy elfordulnak, eltávolodnak önmaguktól, más életét élik, amíg seggre nem ülnek, és fájlalva simogatják a popójukat. Aztán jön az – Anyuuuuuu segíts! Így ha kérik, azonnal ott vagyok, és támogatom Őket mindenben.

 
Egy dolgot nagyon megtanultam az életem során, hogy kéretlenül nem avatkozom bele mások életébe, és ez betartom a lányaimnál is. A szeretet nem jogosít fel arra, hogy átlépjem az intim szférájukat.

 

Ami a legcsodálatosabb, hogy nem érzek hiányt. Nem érzem a hiányukat, mert itt vannak, bennem, velem, körülöttem minden pillanatban. Én is teszem a dolgom, most épp kiteljesedek az írásban, ami leköt és örömmel tölt el. Rengeteg idő szólt csak róluk, míg picik voltak, és az így volt jó, de most önmagamra van rengeteg időm, és ennek ugyan úgy örülök. Minden kornak és időnek, meg vannak a maga szépségei, a titka az, hogy minél többet éljünk a jelenben, mert akkor észrevesszük azokat a csodákat, amik körülvesznek bennünket. Lassan de biztosan haladok, a nagymamaság felé ahol új kör kezdődik, tudom és érzem. De addig még kihasználom az időt és alkotok!

 

 

Nőiség és Párkapcsolati konzulens, Access Bars testkezelő

Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna.

Szakértői oldalam

Cikkírói bemutatkozóm 

A cikkeimet itt olvashatjátok

Kincses Anna

Nőiség és Párkapcsolati konzulens, Access Bars testkezelő Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna. Szakértői oldalam Cikkírói bemutatkozóm  A cikkeimet itt olvashatjátok

2 thoughts on “Segítség, felnőttek a lányaim!

  • 2016-09-15 at 20:41
    Permalink

    Szia Ancsi,

    Ez nálam most kezdődik, az én lányom mindjárt 15. És magamat látom benne, ahogy próbálgatja magát, öntudatos és szertelen is egyben…Nem is olyan régen, pont harminc éve történt az én leválásom anyukámról…Aki most csak bölcsen mosolyog, amikor magát látja bennem, ahogy anyaként viselkedem.
    És így a kör újra indul az élet spirálján.

    Jók az írásaid☺ sok örömöt kívánok.

    Szabó Barbi

    Reply
    • 2016-09-17 at 13:03
      Permalink

      Szia Barbikám!

      Köszönöm, hogy írtál, és csodálatos kiteljesedést kívánok az anyaságodban. Igen folyamatos megújulás az élet, vele kell haladni és nem ellene. El kell fogadnunk, hogy változunk mi is, és a gyerekeink is. Járják csak a saját útjaikat, mi is így tesszük, attól, hogy nem találkozunk naponta, még ott lehetünk egymásnak. Majd ezt Te is tapasztalni fogod, nem sokára 🙂

      Ölellek: Anna

      Reply

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.