Tényleg ennyi megszerelni való férfi van a világon, a párkereső nők szerint?

Most menjünk párkapcsolati témával, konkrétan a párkereséssel. Lehet, hogy ezzel a cikkemmel nem leszek túl népszerű a hölgyek körében, de ez egy női magazin, és most pont ez a téma jött velem szembe. Rengeteg olyan cikket, meglátást láttam a facebookon a nők körében, ami arra szólít, hogy ha nem tetszik a férfi, vagy nem úgy viselkedik, ahogy azt a nő elvárja, akkor bizony meg kell szerelni. Célom ezzel az, hogy más nézőpontból nézzünk rá erre a sokakat érintő élethelyzetre.

Tényleg ennyi a megszerelni való férfi, hogy egyre több női ítélet lengi körül őket?

Önbizalom hiányosak, félénkek, tutyimutyik, szerencsétlenek, gyengék, vakok, mert nem látják a nők lelkét, változásra képtelenek és sorolhatnám még az ítéletek garmadát. Szerintem ugyanennyi nőre is rá lehetne aggatni ezeket a jelzőket, de ez mind-mind szintén csak ítélet lenne. Az én nézőpontom szerint, minden férfinak szíve joga meghozni a saját választását, azt, hogy is akarja élni az életét, milyen nőt akar választani, vagy milyet akar elutasítani.

Rengeteg olyan nézőpontjuk van a nőknek, hogy ha egy férfi elutasít egy nőt, azt azért teszi, mert nem látja, hogy a nő az „igazi”, túl gyáva megélni a párkapcsolatot, fél felvállalni önmagát, fél az adott hölgytől, mert a nő túl erős hozzá, vagy épp egyedül akar lenni blablabla…

Biztos, hogy ez így van? Nem lehet, hogy egyszerűen a férfinak nem jön be a nő? Megkóstolta, és aztán máshogy döntött. Ja, hogy ez hihetetlen? Nem lehet, hogy önigazolásként találunk ki ilyen ítéleteket a férfiakról, mert fáj az igazság? Mi lenne, ha meghívnánk az igazságot és éberek lennénk rá?

Igen,van olyan, hogy egy férfi elutasít egy nőt, de nem meri neki nyíltan elmondani, inkább menekül a nő elől. Kifogásokat talál ki, hajlít, hazudik, védekezik és falakat húz fel. Ezzel sincs szerintem semmi baj. A volt férjem mesélte, ha le akart „koptatni” egy nőt akkor bunkózott vele, míg végül a nő mondta be az unalmast. Ezt is lehet minősíteni, gyávaságnak, konkrét bunkóságnak, hazugságnak és félrevezetésnek.

Az adott pillanatban tényleg az. Ha viszont ezt a tapasztalást érzelmileg kivetítjük a jövőbe, akkor jószerivel csak ilyen bunkókkal találkozunk, mert nem adunk teret azoknak, akiket nem “kell” megszerelni.

Kérdem én:

  • Biztos, hogy egy ilyen férfi kell, aki így viselkedik velünk?
  • Biztos, hogy utána kell menni, harcolni érte, megalázkodni és túltolni az egész történetet?
  • Biztos, hogy nem vagyunk a hazugságokra, ferdítésekre éberek?
  • Biztos, hogy nem vagyunk a NEM-re éberek?
  • Biztos, hogy nem használjuk azt a finom szenzitív energiát, ami azonnal kiszűri, hogy ez a férfi csak ennyit tud nekünk adni és csak eddig tartott az élmény, ennyi volt benne, nem több?
  • Hol van a nők felelőssége a párválasztásban? Ha már ott tartasz, hogy megakarod szerelni, változtatni, akkor biztos, hogy ez a választásod neked örömteli és tápláló? Mi lenne, ha választanál valaki mást!

 

Szerintem egy nő mindezt tudja! Szerintem egy nő tudja, de valamiért nem vallja be magának sem a nyilvánvaló igazságot. Egy nő az első pillanatban tudja, csak talán az illúzió, hogy kellhet egy férfinak édesebb, mint az igazság, ami összetöri a látszatvalóságát. Egy nő, ha a barátnője is ilyen látszatkapcsolatban van, azonnal meg tudja neki mondani a tutit. Akkor hirtelen látóvá válik.

  • Mi lenne, ha Önmagunkat is így látnánk?
  • Mi lenne, ha mi nők éberek lennénk a saját igényünkre?
  • Mit és kit akarunk valójában?
  • Mi lenne, ha tudnánk magunkról, hogyha beérjük ennyivel, akkor jó, de ha nem, akkor ne a férfin verjük el port, mert olyat választottunk, aki igazából nem is felel meg nekünk!

Egy nőnek bizony bele kellett mennie jó pár múltbéli sztoriba az életében, hogy ilyen általánosító meglátáshoz jusson a férfiakról. Pedig egy férfi nem minden nő mellett ugyanaz a férfi. Nem minden nőt utasít el, de nem is minden nőnél állapodik meg. Ha egy férfi igazán akar egy nőt, akkor bármennyire is fél, bátortalan vagy bizonytalan, megy a nő után. Ha a férfinak igazán kell a nő, akkor keresi, foglalkozik vele, ott van a figyelme. 

 

  • Mi lenne, ha mi nők elengednénk a múltbéli sztorijainkat, leengednénk a méteres falainkat és megengednénk egy nyertes – nyertes pozíciót a párkapcsolatban?
  • Mi lenne ha, nem azok közül a férfiak közül választanánk, akik minket NEM választanak, hanem azok közül, akik Bennünket választanak?
  • Mi lenne, ha meginvitálnánk azt a férfit, akivel működő párkapcsolatunk lehet, azzal az energiával, hogy bízunk a saját választásunkban?
  • Mi lenne, ha nem ítéletekkel mennénk, hanem használva az erőnket, és az éberségünket, hogy ha nem sikerül az egyik férfival, akkor túlteremtve ezt a valóságot, sikerülni fog a másikkal?

Megengeded a Neked való férfit? Választanád? Befogadnád azt, akit már nem kell megszerelni?

Nőiség és Párkapcsolati konzulens

Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna.

Szakértői oldalam

Cikkírói bemutatkozóm 

A cikkeimet itt olvashatjátok

Kincses Anna

Nőiség és Párkapcsolati konzulens Mi van, ha egy egészen más élet vár rád, a „sorsodon”, az előre megírt forgatókönyveden túl? Mi van, ha olyan dolgokat tudsz, amit el sem tudsz képzelni magadról, a párkapcsolatodról? Mi van, ha ez a tudás felszínre kerülne és megváltoztatná az eddigi életed sokkal örömtelibbé és bulisabbá ezzel? Mi van, ha elismerve az önerőd az életed varázslónője lennél? Ha megszeretnéd élni azt a nőt, aki igazából vagy, túl a félelmeiden és a falaidon túl, ha boldogabb párkapcsolatban szeretnél élni és azt érzed, hogy ehhez hozzájárulhatok, HÍVJ. Várlak szeretettel, Anna. Szakértői oldalam Cikkírói bemutatkozóm  A cikkeimet itt olvashatjátok

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.