A jóga

Holics-Mester Marianna
Latest posts by Holics-Mester Marianna (see all)

Egy megfelelő és helyes kifejezést találni a jógára nem egyszerű dolog, mivel sok típusa létezik.

Másrészről a jóga több dolog is lehet, attól függően, hogy mit várunk tőle: fizikai kapacitásunk javítása, érzelmeink és gondolataink feletti uralom, vagy az érzékelés magasabb szintjeire jutás.

Néhányan csak azért fordulnak a jógá­hoz, hogy annak egy aspektusát elmélyítsék, mindazonáltal javasolt úgy gyakorolni ezt a tudományt, hogy figyelmet szentelünk mind a test, mind a lélek számára, mivel szorosan összefüggnek egymással.

A jóga úgy tekint az emberre, mint egy egységre, és nem mint különálló test, elme és szellem. Mi nyugatiak, általában hajlamosak vagyunk arra, hogy szét­bontsuk ezt az emberi szférát, és különálló részekként gondolunk rájuk, nem úgy, mint egymással szoros kapcsolatban álló egységekre. Emiatt az évszázadok során kialakultak tudományágak, melyek külön-külön kezelik ezeket a szférákat, mint az orvostudomány és a pszichológia. Még a vallásunk is azt erősíti, hogy test és lélek különálló dolgok. Keleten azonban – ezzel ellentétben – az emberre holisztikus szemléletben néznek, ezért az orvostudomány az emberi lényt teljes egészében vizsgálja, és úgy tartja, hogy annak minden egyes része, anyagi vagy szellemi, szorosan függ a másiktól.

 

A jóga segítségünkre van abban, hogy közelebb vigyen bennünket ehhez a szemlélethez.

 

A jóga elterjedése

Nyugaton a jóga elterjedése nagyon későn kezdődött. 1946-ban publikálták az indiai jógamester, Paramahansa Yogananda könyvét, ez egy jógi önéletrajzi műve volt, ami hamarosan bestseller lett, és tizennyolc nyelvre lett lefordítva. Ez a mű nagyban hozzájárult a gyakorlatok elterjedéséhez, ahhoz, hogy ez a tudomány kiléphessen a misztérium aurájából, mely körülöt­te keletkezett.

Számos indiai mester járult hozzá ahhoz, hogy a Nyugat megismerje ezt a tudományágat. Az egyik legnagyobb személyiség, aki hozzájá­rult a jóga nyugati elterjedéséhez, kétségkívül Swami Vivekananda. A szent ember, Ramakrishna követője, számos szöveget írt a jógáról, melyek bejárták a Nyugatot. Mellette meg kell emlékez­nünk Swami Shivanandáról, aki sok jógaiskolát inspirált világszerte, Ramana Maharshiról és Khirpal Singhről. Kiemelt hely illeti meg továbbá az indiai filozófust, Sri Aurobindot, aki  tapasztalatait és gondolatait “A jóga szintézi­se” című művében osztja meg velünk.

 

Aki a jóga technikáit gyakorolja, azt jóginak hívják, amennyiben férfiról van szó, és jogininak, ha nő az illető.

 

A jóga gyakorlása

Egyesek szerint ez egy olyan tudomány, mely megkíván egy bizo­nyos intellektuális érettséget, amely elengedhetetlen, hogy megértsük annak igaz szellemét.

jóga gyerekekAkik ezt vallják, nem javasolják a jóga gyakorlását a fiatalabbaknak, mert mégha képesek is helyesen kivitelezni az egyes pozíciókat, nem tudják megtapasztalni a szel­lemi és spirituális oldalát. Ezzel személy szerint én nem értek egyet. A gyermekek sokkal mélyebben, tisztábban és könyebben élik meg ezeket a folyamatokat, mint egy felnőtt ember, aki már tele van lelki blokkokkal és kellő képpen megszilárdult hitrendszerrel. Azonban ha akarja, bárki megközelítheti ezt a tudományt és élvezheti jótékony hatását, akárhány évesen.

Sok pozíció ezen kívül erősíti az izomzatot, például a hát- és hasizmo­kat, melyeket általában nem edzünk, így elgyengülnek. Ha gyermek­kortól kezdve karbantartjuk ezeket az izmokat, az hasznos lehet felnőtt­korban is.

Általánosságban, a jóga megtanítja a gerincoszlop-erősítő gyakor­latokon keresztül a helyes testtartást, mely felnőttkorban is fontos. Sokan azonban akkor választják, ami­kor középkorba lépnek, abba a periódusba, amikor egyre inkább ülő életmódot folytatunk, többet iszunk, elhízunk, fáj a hátunk, problémák lépnek fel a lábakban, fáradtak vagyunk a munkától, és feszültek a fe­lelősségtől.

A jóga alkalmas a nem nagyon fiataloknak is, mert nem igényel különö­sebb képességeket, atletikus alkatot, minden gyakorlatban az a fontos, hogy fel tudjuk mérni képességeinket, és az erőkifejtés fokozatos emelése, soha nem túlozva, fokozatosan visszanyerve a lazaságot és a mozgások harmóniáját.

 

Nincs meghatározott vagy legjobb pillanat a jóga elkezdésére, mindenki maga dönti el, számára mikor van a kedvező pillanat.

 

Ma már számos iskola létezik, mely elérhető a nyugati ember szá­mára is, melyek nem jelentenek fizikailag és pszichikailag megterhelő gyakorlatokat, és közelebb állnak a mi gondolatvilágunkhoz, mint az indiaihoz.

Indiában, és általánosságban Keleten, bármilyen tudomány követőjé­nek szüksége van egy mesterre, egy gurura, akivel együtt képezi ma­gát, aki eloszlatja a sötétséget a fénnyel és aki megtanítja a szabadulás útját, akivel a tanítvány különleges és nagyon erős kapcsolatot alakít ki. Mi, nyugati emberek, nem vagyunk hozzászokva az ilyen szoros kapcso­latokhoz, számunkra a mester az, aki átadja az alapvető ismeretanya­got, melyre alapozva azután tudunk önállóan dolgozni.

Nem vagyunk hozzászokva ahhoz, hogy a tanulás és megértés folyamatában inten­zíven mellettünk legyen egy másik személy. Ezért a jóga, mely nálunk nyugaton elterjedt, alkalmazkodott a mi gondolkodásmódunkhoz, és tényleg, a jógaiskolákban általában egy mester tanít több tanítványt egy csoportban, és igyekszik nekik átadni az alapvető elemeit és filo­zófiáját a tudománynak, ami segítheti őket.

a jóga gyakorlásaAnnak ellenére, hogy nem elengedhetetlen a szemtől szembe kapcsolat, nagyon hasznos azon­ban, legalább az első időkben, hogy beiratkozzunk egy tanfolyamra, mert egyszerűbb és hatékonyabb az egyes pozíciók elsajátítása, ha van mellettünk egy tapasztalt személy. Ugyanakkor nem lehetetlen, hogy önállóan sajátítsuk el a jógát, egy kézikönyv útmutatásait követve, következetesen, sok gyakorlással, és legfőképpen megfelelő szellemi nyitottsággal és tanulni akarással.

Habár az első időkben javasolt, hogy az alapvető pozíciók megfelelő elsajátításához iratkozzunk be egy tanfolyamra, ezt követően már gyakorolhatjuk a jógát kényelmesen, saját otthonunkban is. Nem kell hozzá különleges hely, sem különleges felszerelés, csak egy szoba, ahol lehetőleg nem dohányoznak, és megoldható a jó szellőzés, egy szőnyeg, amire le lehet ülni vagy feküdni, esetleg egy törülköző, amit ráteszünk.

A jóga mint minden tudomány, ahol magunkat keressük, egy rituáléval kell kezdődjön, megteremtve ezzel egyfajta szent helyet, és elszakít bennünket a gyakorlás idejére mindattól, ami körülvesz bennünket. Ennek érdekében gyújthatunk füstölőpálcákat, és betehetünk valami meditációhoz alkalmas zenét aláfestésnek. A gyakorlás helye legyen a lehetőségekhez képest a legnyugodtabb: fontos, hogy a gyakorlás alatt semmilyen zavaró hatás ne legyen.

Tavasszal és nyáron a gyakorlato­kat végezhetjük a szabadban is, kíváncsi tekintetektől elzárva, melyek elterelhetnék figyelmünket. Ha a szabadba gyakorolunk, egy erdőben, patak mellett vagy tengerparton, még közelebb érezzük magunkat a természethez és igazán hatékonnyá teszi a gyakorlást.

Nem kell feltétlenül egyedül lennünk, a gyakorlatokat végezhetjük párban vagy akár kis csoportban is. Egy másik személy jelenléte hasznos lehet azért is, mert ellenőrizheti és javíthatja, ha egy pozíciót nem meg­felelően hajtunk végre.

A gyakorláshoz nincs javasolt időpont, de ajánlott mindig ugyan­azt az időpontot tartani, soha nem étkezés után, mikor folyamatban van az emésztés, és nem az esti, lefekvés előtti időt, mivel a jóga sok energiát szabadít fel.

 

Forrás: Ulrike Raiser: A 7 csakra

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük