Az elme, a lélek és a test összefüggései

Prof. hc. Dr. Varga Tamás Miron
Latest posts by Prof. hc. Dr. Varga Tamás Miron (see all)

Az elme, a lélek és a test tudatszintjeivel már külön-külön foglalkoztunk. Ebben a cikkben megnézzük az elme, a lélek és a test működésének összefüggéseit.

 

Az elme működése egy nagyon összetett biokémiai folyamat. Az, hogy mi zajlik az elmében azt is meg fogja határozni, hogy mi zajlik a testben és a lélekben. Ahogy gondolkodunk, ahogy meghatározzuk önmagunkat és a világot, ahogy reagálunk a világra, ahogy minősítjük, ahogy viszonyulunk hozzá, ahogy viszonyítjuk egymáshoz a világban lévő dolgokat, és amit kezdünk velük, az mind a gyerekkori sémák szerint működik most.

elme,test,lélek,gondolat
Fotó: Andrea Piacquadio

Ami az agyban, mint  gondolat, reakció létrejön, az egy elektromos impulzust generál, amelyet aztán a hippocampuszban lévő belső elválasztású mirigyek biokémiára fordítanak és például, szólnak a májnak, hogy „Na ezt a hormont tessék most termelni.” Akkor is létrejön a biokémia, ha épp nem figyelünk a gondolatainkra. Az érzelmeink, a vágyaink, az akarataink a gondolataink által teremtett biokémia. Automatikus következmény.

A gondolataink, a sémáink, a paradigmáink, az a rendszer, ahogy gondolkodunk, azt nem mi találtuk ki! Nem a tapasztalatainkon múlt, hanem kisgyermekkorban megkaptuk a környezetünktől.

Kapunk egy komplex rendszert és hozzá egy nyelvet, hogy e szerint gondolkodjunk. Amit tapasztalunk, azt is a szerint a rendszer szerint éljük meg, és mi nem vagyunk mások, mint maga ez a rendszer. Mindez az elménkben dől el.

Az elme felelős azért is, hogy az érzékszervekből érkező jeleket hogyan fogalmazza meg. Az elmét nem tanította meg ez a rendszer arra, hogy nem csak a fizikai test van (auralátás, előző életek látása, röntgenlátás, az asztrál- és szellemvilág látása, a párhuzamos világok látása, stb.). Az idegrendszer folyamatosan látja ezeket, csak nem tanultuk meg megfogalmazni, hogy ezzel mit is lehet kezdeni. Egy álomvilágban, egy illúzióban élünk, a mátrixban.

 

Az emberi DNS és az evolúció

Az emberi DNS az összes állatfaj genetikáját tartalmazza. Az emberi embrió első három hetében még van pikkelye, kopoltyúja, majomszőre, tolla, stb. azt levedli, felszívódik és emberi embrió lesz. A genetika tartalmazza a sas éles szemét, a kutya jó hallását, a macska sötétben látását, a cápák és a madarak elektromágneses érzékelését. Csak nem tanuljuk meg használni, az elménknek nem tanították meg ezeket feldolgozni.

 

A magzat a teljes evolúciót végigjárja.

 

Három hónapos korunkban végleg belénk költözik a Szellem, így az előzőekre már nem emlékezünk. Onnantól például, nagyon fontos, hogy hogyan szeretgetnek minket. Így nem látjuk a világ valóságát, csak amit megtanítottak, hogy úgy van és az az igaz. De az igazság nem ugyanaz, mint a valóság! Mivel az elme nem tud máshogy gondolkodni, mint ahogy megtanulta, ezért a határainkat is megszabták.

 

Az emberi elme és a karma

Az emberi elme arra van teremtve, hogy képes legyen felfogni a világot valóságában. A test, a lélek és az elme szintjén is a valóságban boldoguljon és éljen. A valóság hihetetlenül gazdag, bölcs, rengeteg, szeretettel és nagyon sok izgalmas, érdekes felfedezni valóval. Megéri megismerni! Mindent a helyére tesz bennünk! Nem a szerint a mátrix szerint fogunk élni, amit a szülők, nagyszülők, stb. (akaratukon kívül) belénk ültettek.

lélek,elme,test,karma
Fotó: Vera Arsic

A folyamat belőlünk indul ki! A karma azért karma, mert nem tudatosítjuk, hogy önmagunkban mit is élünk meg. Ha nem tudatosítjuk, hogy önmagunkban mit élünk meg, akkor ész nélkül reagálunk a külvilágra, hogy az milyen rossz.

De magunkban nem teszünk rendet. Sőt, az lesz a végeredmény, hogy a nem tudatos ember azt mondja: “Azért vagyok ilyen, mert ilyen a külvilág.” A tudatlan ember mindig a másikra mutogat. Ezt hívják projekciónak a pszichológiában. Kivetíti önmagán kívülre az okot, pedig önmagában kellene rendet tennie.

Ezért mondja a keleti bölcs: „Hogyha szeretnéd, hogy az emberek megváltozzanak veled, akkor előbb változtass magadon. A belső gondolataidon, a belső vágyaidon.” Ez a karma. A nem tudatos ember azt hiszi – mert ez a minta (itt nyugaton), ez a része a sémáknak – hogy minden a külvilágon múlik és hogy milyen vagyok én, abban a külvilág a hibás.

De ha megoldás kell, akkor is a külvilághoz megy az ilyen ember. Elmegy terápiára. Egy darabig jó lesz, de aztán újra leül minden, mert belül nincs változás, mert nem tett semmit érte. Másokhoz elmegy, hogy majd ők rendbehozzák. A terapeuta mindig egy kicsit magasabb energiaszintre emel, egy kis oldás történik, aztán ennyi.

A világ nagy részén nincsenek terapeuták. Nem ismerik a stresszt, ha valami gond van, meditálnak. Mert tudják, hogy ha valami elcsúszik a világban, le kell ülni, befele kell figyelni, el kell csendesedni. Ha ez megtörtént, akkor kisimulnak benn a dolgok, akkor elmúlik a félelem, és a világ is egész másként fog hozzájuk viszonyulni. Ha egyensúly van bennünk, élvezzük az életet.

Ha valaki csúnyán néz rád, az benned problémát okoz. Ha magadra is veszed, az még nagyobb problémát okoz. Ezt jelenti a karma. Ha magadban nem raksz rendet, akkor a világ rendetlen lesz veled. És ha ezek után én a világra reagálsz, akkor te leszek a farkába harapott kígyó. Csak és kizárólag az egódban van zavar. Ha harmónia, egyensúly, csend van az egónkban, akkor jól érezzük magunkat. Ha már csak ennyit tud valaki, az esély arra, hogy boldog életet éljen!

 

A biológiánk működése

A biológiánk, a testi adottságaink úgy vannak összerakva, hogyha nem a külvilágtól teszed függővé, ahogy élsz, gondolkozol és cselekszel, hanem a belső csendedtől, a harmóniádtól, akkor boldog leszel. Erre tanít a természet. Ha kiülsz egy fa alá a tópartra – egy óra múlva nyugott vagy, mert a természet ezt csinálja. És mivel a test a legtermészetesebb részünk, azon belül működik a lélek és az elme..

 

Ha a lélekben nincs nyugalom, békesség, hanem inkább félelem van, akkor rosszul gondolkodunk, rosszul használjuk az elménket.

 

Rossz sémát tettek bele. A test, a lélek, az elme úgy van megalkotva, ha jól használjuk, akkor egészségesek vagyunk, békesség van a lelkünkben és boldogok vagyunk. Erre vagyunk teremtve.

Minden más jelzés – a betegség a testben, a fájdalom a lélekben, indulatok, vágyak, félelmek, negatív gondolatok, – azért van, mert a test minden eszközzel jelezni akar, hogy valamit elrontottunk. Nem jó irányba haladunk. Így lett megteremtve a test, hogy legyen beteg, érezze magát rosszul, így van megteremtve a lélek, hogy nyavalyogjon, fájjon, sírjon, szenvedjen és az elme, hogy reagáljon, kibillenjen és agyaljon akkor, ha nem vagyunk a helyünkön, ha rossz irányba haladunk.

 

A megoldás a lecsendesedés

elme csendjeHa valami nem stimmel az nem a többiekről szól, hanem arról, hogy magadban valami rossz séma szerint cselekszel. Hogy lehet ebből kijönni? Kikapcsolod az elmédet, megállsz, elvonulsz, lecsendesedsz, nem arra fókuszálsz, ami a probléma. Ezért a belső csend elengedhetetlenül fontos. A belső csendben a karmák szépen elülnek. A legfontosabb tanulság, amit meg kell tanulnod, hogy nem azzal oldódik meg a probléma, ha még jobban bepörögsz, hanem azzal, ha leülsz és lecsendesedsz.

Keleten és a világ nagy részén ezt tudják, de Európában nem. Az emberek egy része a külvilággal foglakozik, a másik része a külvilágtól várja a segítséget, ahelyett, hogy leülne és szembenézne magával. Egymás életébe szólnak bele, egymással vannak elfoglalva, de ha megkérdezed önmagukról, akkor elmenekülnek, mert magukkal kellene szembenézniük.

Az emberek azért félnek leülni, lecsendesedni, mert ha azzal a sok félelemmel, negativitással szembe kellene nézniük, akkor inkább elmenekülnek a külvilágba (hobbikba, szórakozásba, tudatmódosító szerek használatába).

 

 

Ha ki akarunk lépni ebből a rossz körforgásból, a félelmekből, a stresszből, a sikertelenségből, az elkeseredésből, a kudarcokból, a fájdalmakból, a betegségekből, a negatív gondolatokból, ha túl akarunk lépni a saját korlátainkon, akkor előbb le kell csendesedni. Aki nem veszi a fáradtságot és nem tanul meg lecsendesedni, az soha nem lehet boldog! Lehet sok pénze, lehet sikeres, stb., de nem ezektől függ a boldogsága.

Amikor az elme nem gondolkodik, nem agyal, ott indul a világ. Ott kezdődik az élet! Különben csak futkosunk. Aki bölcs, az szemléli a többit. Nézi, hogy a többi hogy futkos. Addig nem lehet nekik segíteni, amíg futkosnak, mert, aki futkos, az addig sem jut el, hogy segítséget kérjen. Aki eljutott odáig, hogy segítséget kérjen, az már egy kicsit lenyugodott.

Erőszakkal senkin nem lehet segíteni! Ha le tudsz csendesedni, észreveszed magad, kívülről tudod magad szemlélni. Látni fogod, hogy mi a megoldás. Ami ott volt végig az orrod előtt, csak az elmédben nem volt rá séma.

 

Prof. hc. Dr. Varga Tamás Miron

pszichológus, parapszichológus, transzperszonális coach, parafenomén Telefon: +36 70 703 1420 E-mail: miron.tanfolyamok@gmail.com

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük