boldogság

Általában mindenki jobban tudja, hogy mit akarunk:

„Ne vedd fel ezt a ruhát, nem áll jól neked.”
„Nem kellene abba a városba költöznöd, akkor nagyon távol kerülnél a szülői háztól.”
„Ideje lenne már férjhez menned és gyereket szülnöd.”
„Még nincs párod? Hogy lehet, hogy még mindig egyedül vagy?”
Gyerekkorunk óta szeretnénk megfelelni a környezetünknek. Előbb a szüleinknek, később a barátainknak, a párunknak és a társadalmi elvárásoknak. Honnan ered ez a megfelelési kényszer?

Örülök a létezésben tapasztaltaknak; szerethetőnek, szépnek, jónak érzem azt, amit látok, hallok, érzek és kerestem másokat, hogy kikkel lehet ebben kapcsolódni, közösséget találni. Nem sikerült. Azt vettem észre, hogy a fogyasztói társadalom a boldogság fogalmát átírta: elégedettségre és sikerességre.