Elégedettség vagy boldogság – Melyiket választanád?

Észrevettem az utóbbi időben, hogy egyre gyakrabban vagyok boldog. Örülök a létezésben tapasztaltaknak; szerethetőnek, szépnek, jónak érzem azt, amit látok, hallok, érzek és kerestem másokat, hogy kikkel lehet ebben kapcsolódni, közösséget találni. Nem sikerült.

Azt vettem észre, hogy a fogyasztói társadalom a boldogság fogalmát átírta: elégedettségre és sikerességre.

Logikus: ha gyerekként főleg ilyen kontextusban hallasz róla:

  • „Örülj, hogy megvan apád-anyád, mert nem mindenkinek…”
  • „Örülj, hogy vannak jó barátaid, mert nem mindenkinek…
  • ” Örülj, hogy megengedheted magadnak, mert…”

Ezektől apránként bevésődik, hogy az örülést mikor érezheted, sőt, kell érezned! – és a többi esetben NEM! De! A többi esetben meg tehetsz érte, hogy elérd az állapotot: szorgalommal, másra-nem-figyeléssel, a JÓ úton törekedve előre… Elérheted a… Mit is? Így hozzászoksz, hogy akkor érzed jól magad, HA… Nem ám csak úgy! Feltétel nélkül?! Amikor egy felnőttet kérdezel arról, – Hogy van? Mennyire jól? Mit gondol a boldogságáról?  A válaszokból – jobbik esetben – kiderül:

  • „Ööö, hát nem panaszkodom. Itt megjegyzem, hogy ez a kifejezés gyakori gondolkodási csapda: amikor a magyarázat így indul, tudható, hogy a másik nem a JÓ-val van tisztában, hanem a ROSSZ-szal.  A JÓ az nem a NEM ROSSZ;
  • Jól megy, átlag fölött élek… Szép helyekre utaztam…
  • VIP páholyom van…
  • Az egészségem is OK…
  • A családom is rendben van…”

Akinek ezek a mutatók adnak visszaigazolást, azt elégedettnek, vagy sikeresnek lehet hívni. Ha viszont visszakérdezel: – És a boldogsággal hogy állsz? Értetlennek tart, mert más dimenzióból kérdezel. Ez a „leltáros” üzemmód tök más, mint amikor „CSAK ÚGY” örömet okoz valami, amit más észre sem vesz. Például a nyújtózkodás élménye, az erdő organikus szépségének látványa, a naplemente fényei, egy magával ragadó szex, a gyereked angyali arca mikor alszik…

Ezek spontán, ok nélküli örömét megélni tudni más tudást igényel; nem a leltáros tudását. Ez a „tudás” tanulható, fejleszthető. Erre én sem voltam képes például tíz éve, mikor minden reggel sajnáltam, hogy felébredek még. Miért mondom el ezt? Biztatásként, az elégedetteknek és sikereseknek: Tudsz örömöt megélni? Nagyon jó! Nem mindenki tud! Azokkal, nem cserélnél. Még jobb hír, hogy van ennél nagyobb, átfogóbb élmény is, amit el is érhetsz! És talán az is érdekel, hogy e közben nem használsz más embert -ki, -fel, -el…, és így talán Ő is könnyebben lehet BOLDOG.

Ez egy szelektív visszalépés a gyerek énbe: abba a részébe, aki örül az életnek; de már nem naiv, tudatlan, szertelen… Újra tud a létének örülni, az eredményei MELLETT. Nem kell félni, ez nem olyan “fertőzés”, amitől valaki nem akar többé pénzt keresni és megváltozik. Olyan, hogy akit elkap, az időnként átkapcsol a boldogságba, ott feltöltődik, majd “visszatér” és a dolgait ÉLETÖRÖMMEL viszi tovább. Frusztráció helyett.

Egyszerű metaforával: engedj meg magadnak egy jobb autót is az élet végigutazásához, ha már nem kerül pénzedbe.

 

Ring Zoltán

Közreműködő

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük