Hogy választottam életutat magamnak?

Kincses Anna
Latest posts by Kincses Anna (see all)

Volt egy kislány, aki írt és írt – meséket, verseket – és kinevették… Nem írt tovább több mint 30 évig aztán…

Hosszú-hosszú évekkel ezelőtt még azt sem tudtam, hogy van olyan, hogy életút. Aztán mikor elkezdtem felfedezni önmagam és beszippantott a spiritualitás, mindent elhittem és bevettem, amit hallottam az életútról. Bevettem, hogy csak sorsom van, ami egy előre megírt forgatókönyv, és ha nem ezen járok, akkor a kénköves istennyila fog lecsapni rám. Bevettem, hogy nincs választásom. Aztán ahogy tudatosodtam és elkezdtem szelektálni az információkat és a mestereket is, akik ezeket mondták vagy írták, úgy jöttem rá, hogy bizony itt sok a csúsztatás ebben a témában. Ráébredtem, hogy a sorsom a múltam és, hogy a választásaim fogják meghatározni a jelenem, majd a jövőm.

Ahogy tágítottam a tudásom, bizony arra is ráébredtem, hogy rengeteg életutat járhatok, mert rengeteg életutat teremtettem meg magamnak, már akkor mielőtt a föld bolygón testet öltöttem volna. Ezek közül az életutak közül folyamatosan választhatok, sőt felül is írhatom a lemezem bármikor, és ha szeretném és újabb és újabb életutakat teremthetek most.

A lényeg, hogy azt csináljam, ami emel, ami örömmel és boldogsággal tölt el, hisz ez az, amiért idejöttem, nem a szenvedés! Azt az életutat járjam, ami nekem igaz, az enyém, az én valóságomat tükrözi, és nem mástól vettem át, nem mástól másoltam.

Azért van ennyi sok boldogtalan és szenvedő ember, mert más életútját, és valóságát járják a sajátjuk helyett. Ez bizony nem teszi őket boldoggá, hiába próbálják kierőszakolni és kinyomni az élettől. A boldogtalan emberek hadát még az is gyarapítja, hogy egy elöregedett életúthoz ragaszkodnak. Ez az életút már nem hozzájárulás az életükhöz, tele van nehézséggel és csalódással. Ez lehet, munka, párkapcsolat, vagy bármi más, ami nehezíti az életüket. Valamiért mégis nehezen engedik el, vagy olyannyira beragasztják az életüket ebbe, hogy ezzel szenvedésre ítéltetik magukat.

Ha a múltamra visszatekintek, bizony boldogtalanságban és szenvedésben volt részem elég, de már senkit nem okolok ezért, hisz amíg a szenvedést választottam, – még ha tudattalanul is -, bizony ezt adta az élet. Az élet, az Univerzum egy adó rendszer, azt adja, ami az energetikád és az információd. Ennek ellenére nem bánok semmit, hisz minden idevezetett ahol vagyok. Örülök magamnak, hogy megengedtem azokat a változásokat, ami előbbre vittek. Most kimerem jelenteni a legjobb helyen vagyok, és hogy lehet ez még ennél is jobb?

Az, hogy eljussak a nekem legtáplálóbb és leginkább örömteli életúthoz, bizony elég kacifántos hegyeken és völgyeken vezetett végig. Azt nem állítom, hogy nem voltak csodás és örömteli éveim, hónapjaim, napjaim és pillanataim, de azt a teljességet amit most érzek, soha még nem éreztem. Ezért is voltam folyamatos kereső üzem módban. Ez addig tartott, amíg végül megadtam az irányt az Univerzumnak.

  • Kértem azt, amit a legjobban szeretek csinálni, ami a legnagyobbat teremt nekem, amiben a legteljesebben megélhetem azt, aki vagyok.
  • Azt kértem, hogy ez hozzájárulás legyen másoknak is, legyenek benne játszótársak. Együtt nagyobbat teremthetünk és bulizhatunk.
  • Azt az önmegvalósítást kértem, ami lehet felül ír mindent és mindenkit.

Ehhez hatalmas nagy bátorság, kellet, hisz megengedtem minden változást. Legyen az helyhez, vagy emberhez kötött. A boldogságot választottam, és ezt nem kötöttem senkihez és semmihez.

A saját életutadnak fénye van, benned világít, és ne hagyd, hogy bárki vagy bármi árnyékot vessen rá!

Ha van egy boldog párkapcsolatod, de nem azt a munkát, hobbit időtöltést, én-időt csinálod, amiért érdemes minden nap felkelni és kipattanni az ágyból tele kreatív tervekkel, akkor bizony csak távolról csodálod a boldogságodat. Ez a kiaknázatlan teremtő erő sajnos elpusztít mindent még a boldog párkapcsolatodat is. A gyermekeiddel sem vagy olyan szeretetteljes, a családoddal sem a barátaiddal sem, mert nem azt az életutat járod, ami teljességedhez vezet.

Ha megtalálod azt, amit igazán szeretsz akkor a kapcsolódásaid is profitálnak belőled. Hisz boldog leszel és vidám, telve energiával és örömmel. Ezt árasztod, és grátiszként ez az energia, mások boldogtalanságát is kisüti, vagy meglágyítja, sőt invitálás lehetsz ezzel azoknak, akik az útjukat keresik.

Csak, hogy értsd miért írtam ma erről. Nemrégiben választottam egy olyan életutat, ami évekkel ezelőtt – újra – belépett az életembe. Először, mint hobbi, aztán már sokkal, de sokkal többet jelentett ennél. Magát az örömmunkát, az önmegvalósítást. Átszőtte az életem minden sejtjét, hisz magából az életből merítek ötletet. Ez pedig az írás!

Ott vesztem el, hogy bár érzetem, hogy ez az utam, a régi dolgaimhoz ragaszkodtam és bizony sokáig nem mertem elengedni. Hogy miért? Lássátok a kétségeimet:

  • Érdekli-e az embereket az, amit csinálok, amiről írok, amit gondolok?
  • Meg lehet-e belőle élni, úgy, ahogy én azt kiküldtem?
  • Lesznek-e ehhez játszópajtásaim, akikkel együtt mehet, gondolatokat válthatunk, találkozhatunk-e fizikai síkon is?

Kétségek közt őrlődtem, de folyamatosan kértem az Univerzumot, hogy mutassa, mit kell tennem, mi kell lennem, hogy belelépjek abba, aki vagyok. Aztán eljött az én időm, és választottam az írói létet, majd több mint 30 év elteltével. Pedig ha visszagondolok, rengeteg minden kaptam az élettől ami ide vezetett. Elköteleződtem és megköveteltem magamtól, hogy innentől mindent megteszek, minden leszek, hogy kibontsam magamból a nekem legnagyobbat és a legteljesebbet teremtő életet. Most itt tartok kedves olvasó!

A mottóm, hogy az írásaimmal szeretnélek szórakoztatni, elvarázsolni és kilebbenteni a hétköznapok taposómalmából. Olvass és kincsekre lelsz!

A szereted az írásaimat, ami magába öleli a könyveket, regényeket, cikkeket, meséket, humoros írásokat, sőt verseket, akkor ajánlom a privát oldalam, ahol mindezeket megtalálod.

Kincses Anna

Írónő Megjelent könyve

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük