Tavaszi kaland

Kincses Anna
Latest posts by Kincses Anna (see all)
A múlt leégett csonkjait nézem,
Régen még zokogva gyászoltam azt,
Mostanra új gyertyák égnek körülöttem,
Gyászom felváltotta a tavasz.

 

 Csendes időszak türelmet követel,
Néha idegőrlő várni a tavaszt,
Addig is kitöltöm az űrt a jelennel,
Megélve a MOST-ot míg a sötét marad.

 

 Gyertyák lobognak lényem közepében,
Már nem lázadok, sikító csendem hallgatom,
Félelem nélkül várok a sötétben,
Tudom, hogy a kalandos tavasz én vagyok.

 

 Kalandmagom lassan kikel a gyertyák fényében,
Már érzékelem a változás izzó szelét,
Bölcs türelmem szikrázó tavaszt érlel,
Az üvöltő sötétet felváltja a fény.
A fény, a sötétség is bennem van, a választás az enyém,
A tavaszi kaland, hívó szavát halva a napba ugrom én.

Kincses Anna

Írónő Megjelent könyve

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük