Sas, mint erőállat
A gyönyör alanyi jogon mindenkinek jár!
Bántalmazó párkapcsolatok
Miért van ennyi, magányos “Erős” Nő?
Osho Zen Tarot – Tükör kirakás
Mi is az álom valójában?

Szerető voltam

szereto_voltam_A címből kiindulva most biztos minden feleség felháborodik, mert ugye, ha egy házasság tönkremegy egy másik fél miatt, akkor mindig ő a hibás. Én nem így gondolom. Ezért szeretném megosztani veletek a szeretői státuszomat.

Tizenkilenc éves voltam, mikor beiratkoztam egy OKJ-s tanfolyamra. Büntetőjog óra előtt ültünk a teremben újdonsült barátnőmmel, mikor belépett az oktató. Istenem, levegőt sem kaptam. Soha nem láttam olyan pasit, aki ennyire férfi! Magas volt, jó kiállású, sármos és jóval idősebb nálam.

Akkor abban a pillanatban eldöntöttem, hogy nekem ő kell! Minden órán áhítattal figyeltem a mozdulatait, ittam a szavait.

A tanfolyam végén vizsgáznunk kellett. Ő is ott ült a vizsgabizottságban. Nagyon igyekeztem jól teljesíteni, hogy felfigyeljen rám. A sikeres vizsga után bulit tartottunk, de ő nem jött el, nagyon csalódott voltam. Hazamentem és ezután egy évig nem is láttam, nem hallottam róla semmit.

Aztán egy nap csörgött a telefon. Az ő cégétől hívtak és állást ajánlottak nekem. Miután letettem a telefont sikítva ugrándoztam a szobában, hogy igen, végre megint láthatom. Persze az állásnak is nagyon örültem, mert éppen akkor léptem ki a munkahelyemről és még nem volt más, ahova dolgozni mehettem volna.

A munka tetszett, élveztem, a fizetés is elég jó volt, de nagyon ritkán láttam az én lovagomat. Mégis a tudat, hogy bármikor betoppanhat boldogsággal töltött el. Aztán idővel letettem róla, hogy valaha is az övé lehetek, hiszen itt ülök 20 évesen, ő meg már érett férfi, maximum egy-két éjszakás kaland lehetett volna belőle. Sőt, még az sem. Úgy éreztem, ő nem az a megcsalós típus.

Évek teltek el ismét, férjhez mentem, megszületett a fiam, majd elváltam. Kiábrándulva minden férfiból, házasságból a munkába temetkeztem.

És akkor megtörtént az, amire nem számítottam. Áthelyeztek a cég székházába dolgozni. Minden nap találkoztunk, volt, hogy hosszasan beszélgettünk. Vágytam a közelségére, de tudtam, hogy a munkahely erre nem a megfelelő helyszín. Így szerveztem egy bulit, amire őt is meghívtam.szereto_voltam

Igen, eljött! Ott volt, egy bárban ült velem szemben, a félhomályban, és éreztem, hogy most össze fog jönni!

Egészen addig, amíg pár óra múlva felállt és közölte, hogy elmegy. Egy világ omlott össze bennem!

  • Biztos várja a felesége! – gondoltam.

Csalódottan mentem vissza a táncparkettre, kedvetlenül lötyögtem a barátnőimmel. Közben azon gondolkoztam, hogy vajon mit érthettem félre? Majd úgy döntöttünk, hogy mi is hazamegyünk. A bár bejáratánál azonban összefutottam vele, visszajött, értem jött vissza!

Kocsival hazavitt, majd az autóból kiszállva végre megcsókolt! A mennyországban éreztem magam! Nem gondoltam semmi másra, csak élveztem a pillanatot. Foglalkoztam-e azzal. hogy nős ember? Nem! Nem érdekelt! Csak az érdekelt, hogy éreztem, összetartozunk, ennek meg kell történnie, nem lehet másként!

Hetente többször is találkoztunk. Úriemberként viselkedett, udvarolt nekem, vacsorázni vitt, és látszólag nem igyekezett az ágyba vinni! Élvezte a társaságomat én is az övét, és éreztem, hogy fülig szerelmes vagyok!

Rettegtem minden találkozás előtt, hogy mi van, ha ez lesz az utolsó? Ha azt mondja, feleségem van, nem csinálom tovább. Pont ezért igyekeztem minden pillanatot megélni, mikor együtt voltunk, nem agyalni azon, hogy mi lesz másnap, vagy egy óra múlva!?

Hónapokig találkozgattunk titokban. Egy alkalommal elvitt a hegyekbe, majd a kilátónál leültünk egy padra és én mesélni kezdtem. Elmondtam neki, mióta várok rá, hogy mennyire akartam őt, és milyen boldog vagyok, hogy ez az álom valóra vált! Furcsán viselkedett, távolságtartó volt, szótlan, majd elindultunk hazafelé. Mielőtt kiszálltam volna a kocsiból, akkor mondta el, hogy most akart szakítani velem! A mai találkozás erről szólt volna. Ezért mentünk olyan helyre, ahol senki nem láthat, és nem hallhat minket.szerelmes

  • Akkor ennyi volt? – kérdeztem.
  • Nem! Nem ennyi volt! Bár nagyon határozottan eldöntöttem, hogy véget vetek ennek, most mégsem tudom megtenni!

Kavarogtak bennem az érzések. Meg se mertem szólalni, nehogy valami rosszat mondjak, és mégis úgy dönt, hogy lezárjuk a kapcsolatunkat. Ezután kevesebbet tudtunk találkozni, a munkája külföldre szólította és az utazás megszervezésével foglalatoskodott. Két hét Ausztrália!

Nem tudtam, hogy fogom kibírni nélküle! Nem tudtam, mit tegyek, hogy mellettem döntsön végleg. Megelégedtem azzal, amit nyújtani tudott, de szerelmes voltam, én akartam a feleség lenni! És nem értettem, hogy a feleség vajon miért nem értékeli ezt a férfit?

Beszélgettünk róla, persze nem sokat, de a fontos dolgokat így is megtudtam. A feleségének már volt egy fia az előző kapcsolatából. Nem akart több gyereket szülni! Ezen kívül biztos, hogy ő is érezte, problémáik vannak, mert sokat ivott, szinte állandóan részeg volt, mire hazaért. 20 éve voltak házasok, de mindketten boldogtalanok voltak.

Egy este csörgött a telefonom. Ő volt az! Találkozni akart, mielőtt elutazik, és én boldogan vártam otthon, hogy megszólaljon a csengő. Ajtót nyitottam, és ott állt előttem, komor arccal, majd közölte, hogy beszélnünk kell!

Tudtam, mi fog következni, a gyomrom görcsbe rándult, a torkom összeszorult. A lábaim úgy remegtek, hogy jobbnak láttam mielőbb leülni. A konyhában voltunk, csend volt, csak az óra kattanását lehetett hallani. A szívem vadul kalapált, miközben vártam, hogy elkezdje a mondandóját.

  • Csak mond már, essünk túl rajta és menj! –  Üvöltöttem a fejemben.

szeretoPár perc néma csend után végre megszólalt:

  • Nem bírom tovább ezt. Hogy két felé legyek, hazudozzak. Nem tartom tisztességesnek veled szemben sem, és a feleségemmel szemben sem. Ezért ma beszéltem vele és elmondtam neki, hogy válni akarok!
  • Mit csináltál?– kérdeztem. Fel se tudtam fogni, vagy milliószor pörgettem vissza a fejemben, hogy jól értettem-e?
  • Hajlandó vagy nekem gyermeket szülni? –kérdezte.
  • Hát persze! – válaszoltam.

A boldogságom leírhatatlan volt! Mégsem voltam bolond, jól éreztem, mi összetartozunk! Miután elment, eszembe jutott a felesége, biztosan összetört, 20 év házasságot így lezárni borzasztó lehet. Ugyanakkor tudtam, hogy boldogtalan volt ő is, és ezzel esélyt kap egy jobb életre, ahogy én is!

Holics-Mester Marianna

Marianna

Hirdetés

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*